Az uniós energiabiztonság javítása érdekében az EU tagországai kötelesek legalább 80 százalékig feltölteni a földalatti gáztárolóikat – döntöttek a tagállamok energiaügyekért felelős miniszterei. Ez Magyarország esetében mintegy 5, milliárd köbmétert jelent. Ennél már volt több is a hazai tárolókban, de most más a helyzet: azért kell a rendelet szerint sok gázt bespájzolni, hogy az esetleges gázpiaci zavart a tagországok feltöltött készletekkel várják, valamint, hogy a készleteket a tagállamok szükség esetén meg tudják osztani egymással – írja az MTI. A rendelet eltérést enged Ciprus, Málta és Írország számára, amíg a gázrendszere nem lesz közvetlenül összekapcsolva más tagállamok gázrendszerével.

Fotó: Móricz-Sabján Simon

A legalább 80 százalékos készletszintet a 2022-2023-as téli időszak kezdetére kell elérni, a következő téli időszakok kezdetére pedig már a 90 százalékot. Az EU arra törekszik, hogy az idén összességében a földalatti gáztároló kapacitása 85 százalékig fel legyen töltve.

 

A szomszédban kell tároltatni

Gáztároló kapacitásaik eltérő nagysága miatt a tagállamoknak azonban nem kell maradéktalanul elérniük a 80, majd a 90 százalékot, mert azokba beleszámíthatják a cseppfolyósított földgáz (LNG), illetve az alternatív üzemanyagok készleteiket is. A saját gázfelhasználásukhoz képest nagyon jelentős tárolókapacitású tagállamok helyzetének figyelembevétele érdekében ezen országoknak elég az elmúlt öt éves átlagos éves gázfogyasztásának a 35 százalékára feltölteni a készleteket. (Amennyiben Magyarország is ilyen országnak minősül, akkor már 3 milliárd köbméter körül megállhatna a feltöltés, de ennél mindig sokkal nagyobb mennyiséget tároltattak a hazai kereskedők, felhasználók – a szerk.) Mivel egyes tagállamok nem rendelkeznek a gáztárolóval, ezen országok kötelesek az éves gázfogyasztásuk 15 százalékát más tagállamokban tárolni. A VG korábban beszámolt, hogy Szerbia – bár van saját gáztárolója is – 500 millió köbméter gáz magyarországi tárolásáról állapodott meg a közelmúltban.

Kötelező a tanúsíttatás
 

A rendelet szerint minden földfelszín alatti tárolóüzemeltetőnek az érintett tagállamok hatóságai révén tanúsítással kell rendelkeznie, a „kritikus tárolási infrastruktúrákra gyakorolt külső befolyás kockázatának elkerülésére." A tárolók feltöltési kötelezettsége 2025. december 31-én szűnik meg, de az említett, tanúsítási kötelezettség ezután is érvényben marad.

Nem tárgyalunk embargóról
 

A kormány még csak tárgyalni sem hajlandó az esetleges orosz gázembargóról, ugyanis Magyarország energiaellátásának biztonsága nem lehet kompromisszum kérdése – szögezte le Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Luxembourgban a Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint – mivel ez „gyakorlatilag a gazdaság és az ország működőképtelenségét jelentené". Mint elmondta, „Nekünk azzal semmi bajunk, ha az újabb gázforrások után néz, de az ebben való részvétel kizárólag önkéntes lehet, semmifajta kötelességet beszerzés tekintetében a tagállamokra róni nem lehet".  Szijjártó Péter kitért arra is, hogy jelenleg súlyos technikai problémákat jeleznek az Oroszországból Nyugat-Európába irányuló gázszállító útvonalakon. Ezzel kapcsolatban Magyarország azt várja el az Európai Bizottságtól, hogy vizsgálja ki, ezt valóban az okozza-e, hogy nem érkeztek vissza Kanadából a vezetékrendszer üzemeltetéséhez szükséges, korábban karbantartásra küldött eszközök. „Ha ez igaz, akkor valamifajta intézkedéseket várunk el az Európai Bizottságtól annak érdekében, hogy az európai földgázellátás ne kerüljön rövid távon válságba" – mondta. Közölte, hogy a gáztárolás kapcsán az EU által előírt kötelező mennyiségnek Magyarország már most a háromnegyedénél jár.