Az uniós energiabiztonság javítása érdekében az EU tagországai kötelesek legalább 80 százalékig feltölteni a földalatti gáztárolóikat – döntöttek a tagállamok energiaügyekért felelős miniszterei. Ez Magyarország esetében mintegy 5, milliárd köbmétert jelent. Ennél már volt több is a hazai tárolókban, de most más a helyzet: azért kell a rendelet szerint sok gázt bespájzolni, hogy az esetleges gázpiaci zavart a tagországok feltöltött készletekkel várják, valamint, hogy a készleteket a tagállamok szükség esetén meg tudják osztani egymással – írja az MTI. A rendelet eltérést enged Ciprus, Málta és Írország számára, amíg a gázrendszere nem lesz közvetlenül összekapcsolva más tagállamok gázrendszerével.

Fotó: Móricz-Sabján Simon

A legalább 80 százalékos készletszintet a 2022-2023-as téli időszak kezdetére kell elérni, a következő téli időszakok kezdetére pedig már a 90 százalékot. Az EU arra törekszik, hogy az idén összességében a földalatti gáztároló kapacitása 85 százalékig fel legyen töltve.

 

A szomszédban kell tároltatni

Gáztároló kapacitásaik eltérő nagysága miatt a tagállamoknak azonban nem kell maradéktalanul elérniük a 80, majd a 90 százalékot, mert azokba beleszámíthatják a cseppfolyósított földgáz (LNG), illetve az alternatív üzemanyagok készleteiket is. A saját gázfelhasználásukhoz képest nagyon jelentős tárolókapacitású tagállamok helyzetének figyelembevétele érdekében ezen országoknak elég az elmúlt öt éves átlagos éves gázfogyasztásának a 35 százalékára feltölteni a készleteket. (Amennyiben Magyarország is ilyen országnak minősül, akkor már 3 milliárd köbméter körül megállhatna a feltöltés, de ennél mindig sokkal nagyobb mennyiséget tároltattak a hazai kereskedők, felhasználók – a szerk.) Mivel egyes tagállamok nem rendelkeznek a gáztárolóval, ezen országok kötelesek az éves gázfogyasztásuk 15 százalékát más tagállamokban tárolni. A VG korábban beszámolt, hogy Szerbia – bár van saját gáztárolója is – 500 millió köbméter gáz magyarországi tárolásáról állapodott meg a közelmúltban.

Kötelező a tanúsíttatás
 

A rendelet szerint minden földfelszín alatti tárolóüzemeltetőnek az érintett tagállamok hatóságai révén tanúsítással kell rendelkeznie, a „kritikus tárolási infrastruktúrákra gyakorolt külső befolyás kockázatának elkerülésére." A tárolók feltöltési kötelezettsége 2025. december 31-én szűnik meg, de az említett, tanúsítási kötelezettség ezután is érvényben marad.

Nem tárgyalunk embargóról
 

A kormány még csak tárgyalni sem hajlandó az esetleges orosz gázembargóról, ugyanis Magyarország energiaellátásának biztonsága nem lehet kompromisszum kérdése – szögezte le Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Luxembourgban a Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint – mivel ez „gyakorlatilag a gazdaság és az ország működőképtelenségét jelentené". Mint elmondta, „Nekünk azzal semmi bajunk, ha az Európai Unió újabb gázforrások után néz, de az ebben való részvétel kizárólag önkéntes lehet, semmifajta kötelességet beszerzés tekintetében a tagállamokra róni nem lehet".  Szijjártó Péter kitért arra is, hogy jelenleg súlyos technikai problémákat jeleznek az Oroszországból Nyugat-Európába irányuló gázszállító útvonalakon. Ezzel kapcsolatban Magyarország azt várja el az Európai Bizottságtól, hogy vizsgálja ki, ezt valóban az okozza-e, hogy nem érkeztek vissza Kanadából a vezetékrendszer üzemeltetéséhez szükséges, korábban karbantartásra küldött eszközök. „Ha ez igaz, akkor valamifajta intézkedéseket várunk el az Európai Bizottságtól annak érdekében, hogy az európai földgázellátás ne kerüljön rövid távon válságba" – mondta. Közölte, hogy a gáztárolás kapcsán az EU által előírt kötelező mennyiségnek Magyarország már most a háromnegyedénél jár.