Továbbra is a magyar lakosság fizeti a legkevesebbet az áramért és a gázért az EU-ban
Szeptemberben is tartották az unión belüli legkedvezőbb pozíciójukat a magyarországi háztartási bruttó végfelhasználói villamosenergia- és földgáztarifák a finnországi VaasaETT legújabb elemzése szerint. A budapesti (a felmérés fővárosi adatokat vet össze) áramárnál az uniós átlag két és félszer volt magasabb, a budapesti gázárnál pedig négyszer. A hazai hatósági tarifák évek óta változatlanok, míg az európaiak látványosan mozognak. Átlagosan azonban csak 1 százalékkal nőtt a villamos energia európai lakossági átlagos tarifája, a gáz pedig kitartott a június óta tapasztalt stabilitása mellett.
Fotó: Shutterstock
A VaasaETT a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal, valamint az Energie-Control Austria megbízásából elemzi havonta 33 európai főváros bruttó lakossági végfelhasználói árát, mozgásuk okait, és határozza meg az aktuális energiár-indexet, a HEPI-t (household energy price index.) Vagyis a vizsgálata kitér nem uniós országokra is. Mivel az árakat euróra váltva ismerteti, az euró és a forint árfolyamváltozása miatt a magyarországi tarifák is hónapról hónapra mutathatnak változást.
Kijev tarolt, de az EU-ban Budapest a legolcsóbb
Szeptemberben a 4,20 eurócentes kijevi bruttó lakossági végfelhasználói áramár volt a legalacsonyabb. Ennek bő kétszerese volt az oslói, a belgrádi, majd 9,77 eurócenttel a budapesti tarifa. A dublini (47,12 eurócent) és a londoni ár tizenegyszer volt magasabb a kijevinél, de majdnem ötször a budapestinél is. A kelet-közép-európai lakosok által fizetendő egységár jellemzően alacsonyabb az uniós, illetve az európai átlagnál Prága és Riga kivételével.
Leglátványosabban a brüsszeli áramtarifa változott: 10 százalékkal ugrott meg az egyik tarifa-összetevő, az energiaár növekedése miatt. Emögött az áll, hogy Belgium és Franciaország nagy mennyiségű villamos energiát importált, az erős kereslet pedig feljebb nyomta az árakat. Növelte az igényeket a nyári hőhullám is, a kínálatot pedig csökkentette az atomerőművek karbantartása. Az 5 százalékos helsinki és koppenhágai tarifaemelkedést a helyi spotpiaci drágulás váltotta ki. Ráadásul az azonnali árak mindkét főváros országában meglehetősen ingadoztak az időjárásfüggő áramtermelés változásai és a nyár végére időzített erőmű-karbantartások miatt.
Az 5 százalékos ljubljanai drágulást az energiaadó addigi kedvezményének megvonása okozta. Ezekből az adókból támogatják a megújuló forrást hasznosító, illetve a kombinált ciklusú erőművek működtetését.
Hatalmasat – 20 százalékot – esett viszont az egységár Oslóban, ahol olcsóbb lett a tarifa energia-összetevője, amely már augusztusban is lejtőn volt. Mindez a nagy esőknek köszönhető: csordultig teltek a víztározók, csúcsra jártak a vízerőművek.
Még negatív áramár is kialakult a tőzsdén.
Most is olyan alacsony az oslói havi átlagos spotár, amilyet utoljára 2020 novemberében tapasztaltak. A norvég fővárosban két hónap alatt több mint 40 százalékkal gyengült a bruttó lakossági végfelhasználói ár.
Mint a VaasaETT megállapítja, a jelenlegi európai lakossági áramárak számottevően alacsonyabban rögzültek az egy évvel korábbi szintjüknél, részben annak is köszönhetően, hogy a föld alatti gáztárolók majdnem teljes töltöttséggel várják a téli fűtési idényt.
A brüsszeliek a gázzal is megjárták, de jön az újfajta árképzés
A lakossági gázárak 28 országra kiterjedő összevetése alapján rendszeresen Stockholm a legdrágább és Budapest a legolcsóbb főváros. A tarifák közötti különbség tizenegyszeres. A stockholmi drágaságot – amely szeptemberben 28,31 eurócentes kilowattóránkénti egységárat jelentett – a helyi gázrendszer olyan sajátossága okozza, amely aligha változik meg belátható időn belül.
Budapestnek a befagyasztott tarifák miatt (2,69 eurócent) van bérelt helye a lista kellemesebbik végén.
Igaz, még a hazainál is alacsonyabb az 1,96 eurócentes kijevi ár. A kijevinél ötször, a magyarországinál bő háromszor nagyobb az uniós, illetve az attól kicsit elmaradó európai átlag. Térségünk fővárosaiban (Prága és Ljubljana kivételével) az uniós átlagnál kevesebbet fizet a lakosság a gázért.
Brüsszelben 14 százalékkal volt magasabb a földgáz ára az egy évvel korábbinál, mert drágult maga a gáz, és mert megvonták az elosztáshoz kapcsolódó adó kedvezményét, és még a szövetségi gázadót is megemelték. Októbertől Belgiumban megváltozott a gáz árképzésének módja. Alapja az új ZTP nevű index lesz, amely várhatóan még átláthatóbbá teszi a piacot. Az értéke átlagosan alacsonyabb volt a TTF-énél.
