BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

A napelemesek nyakán a bruttó elszámolás

Nem ösztönzi a rugalmas termelést és fogyasztást, valamint rontja a napelemek megtérülését a nemsokára életbe lépő bruttó elszámolás – olvasható a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont közleményében, amely meg is magyarázza, kutatói miből jutottak erre a következtetésre. A napelemesekkel való differenciált elszámolás viszont sikeres lehetne.

A jövő év első napján kivezetik a háztartási méretű kiserőművek (HMKE) hazai szaldóelszámolási rendszerét, amelyet az úgynevezett bruttó elszámolás vált fel. Az átállás remek lehetőséget kínált volna egy korszerű elszámolási rendszer bevezetésére, amely figyelembe veszi a villamos energia valódi értékét, a hálózathasználat költségeit, és így ösztönzi a fogyasztóoldali válaszadást – írja a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK).

NG2019_0499
Nagy a dilemma: megéri-e telepíteni, vagy sem. Fotó: Nagy Gábor / Kisalföld

 

Vagy megéri a telepítés, vagy nem

Azonban – bár néhány nap múlva indul az új rendszer – továbbra is sok a bizonytalanság, és az is kérdéses a REKK szerint, hogy az új feltételekkel megéri-e majd napelemet telepíteni a háztetőkre. Jelenlegi formájában a bruttó elszámolás rontja a napelemes rendszerek megtérülési mutatóit a kutatóközpont számításai szerint, nem ösztönzi majd rugalmas termelésre és fogyasztásra a tulajdonosokat, és az akkumulátoros tárolásban, illetve az okosmérőkben rejlő nagy lehetőséget sem tudjuk vele teljesen kihasználni.

Bruttó elszámolásba kerülnek 2024. január 1-jén az idén december 31-én legalább tíz éve működő napelemek tulajdonosai, valamint az új, fejlesztésüket (vagy napelemük bővítését) 2023. szeptember 7. után bejelentő beruházók. Ez azt jelenti, hogy már nem lehet éves szinten összevezetni a hálózatról fogyasztott és a napelemek által a hálózatra termelt villamosenergia-mennyiséget, hanem a vételezést-betáplálást havonta külön számlázzák.

Ha az energiaszolgáltató a jövő év elejétől valóban fix öt forintért veszi át kilowattóránként a napelemek által termelt és azonnal fel nem használt villamos energiát – ahogyan ez eddig a kormányzati nyilatkozatokban megjelent –, az nagyban rontja a napelemek megtérülését.

Ez egyúttal egy elszalasztott lehetőség is lesz arra vonatkozóan, hogy egy korszerű és rugalmas elszámolási rendszer váltsa fel a valóban idejétmúlt szaldóelszámolást.

Csinálhatnánk jobban, ösztönözve a rugalmasságot, javítva a megtérülési időt

A REKK 2023 júliusában megjelent Élet a szaldóelszámolás után című elemzése áttekintette a háztartási napelemek esetén alkalmazható kompenzációs rendszerek fő elemeit, amelyek a mérés és számlázás módjának kialakításán túl tartalmazzák a hálózatról vételezéshez és a hálózatra tápláláshoz kapcsolódó energiadíjak és rendszerhasználati tarifák meghatározását is. Az elemzésben megvizsgálták, hogy az elszámolással kapcsolatos uniós elvárások és a hazai rendszer várható reformjára vonatkozó, akkor rendelkezésre álló információk alapján milyen elszámolási rendszerre lehet számítani Magyarországon, és milyen kérdések, dilemmák merültek fel, többek között az egyetemes szolgáltatási rendszer kereteiben történő megvalósíthatóságot, a hálózatra gyakorolt hatásokat és a megtérülés lehetőségeit illetően.

Az elemzés bemutatta azt is, hogy időben és akár területileg is differenciált energiadíjakkal és hálózati tarifákkal a napelemmel rendelkező lakosság alkalmazkodni tudna a napon belüli villamosenergia-piaci folyamatokhoz, és ezzel nemcsak a saját energiaszámláját tudná optimalizálni, hanem a napelemek hálózati integrációjának költségei is csökkennének.

Azóta született néhány döntés

Azóta azonban felgyorsultak az események, és elindultak az iparági egyeztetések a szaldóelszámolás kivezetéséről. Döntés született arról, hogy a működésbe lépésük időpontjától számítva 10 évig éves szaldóelszámolásban maradhatnak a korábbi telepítésű, és a 2023. szeptember 7-ig bejelentett, 2025 végéig megépített (vagy kibővített) napelemes rendszerek.

2024. január 1-jével tehát csak a később üzembe lépő és a több mint 10 éve működő napelemek tulajdonosaira vonatkozik majd a bruttó elszámolás.

Az átállásra vonatkozó szabályok már körvonalazódtak a megjelent jogszabály-módosítások alapján, de néhány fontos kérdést illetően még nem teljesen tiszta a kép.

  •  Az illetékesek bejelentéseiből és közösségi médiában megjelent posztjaiból lehetett arról tájékozódni például, hogy a hálózatra betáplált energia után nem kell majd forgalomarányos rendszerhasználati díjat fizetni, de a vonatkozó MEKH-rendeletből ez nem tűnik egyértelműnek.
  • Azt is bejelentették, hogy annyiért átveszik a villamos energiát, amennyit a termelő-fogyasztó fizet érte. Ennek alapján kilowattóránként átlagosan öt forint körüli átvételi árra számíthatnak azok, akik az egyetemes szolgáltatásban maradnak. Ám ez az ár nagyban rontja a napelemes rendszerek megtérülését.
  • Az sem világos, hogy aki a rezsicsökkentésre jogosult fogyasztási limit felett fogyaszt, az jogosult lehet-e arra, hogy a többletfogyasztással megegyező mértékig az általa fizetett magasabb, kilowattóránként 32 forint körüli árat kapja a hálózatra betáplált áramért. Így az akkumulátoros tárolásban és az okosmérőkben rejlő lehetőségek sem lesznek teljesen kihasználva.

Van ok derűre is

A hazai új bruttó elszámolás kapcsán az is körvonalazódik, hogy külön lehet majd szerződni az áramkereskedővel, így a felek akár rugalmasabb feltételekben is megállapodhatnak. Segítheti az új beruházásokat a napelem és akkumulátor együttes felszerelését támogató, 2024-ben induló Napelem Plusz támogatás is.

Az akkumulátorokban rejlő lehetőséget sem tudja azonban teljesen kihasználni a napelemtulajdonos, ha statikus árakkal és díjakkal szembesül. Azokban az országokban, amelyekben a lakossági napelem-tulajdonosok nem fix áron vásárolják az áramot, és nem fix árat kapnak a hálózatra termelt napenergiáért, hanem valamilyen differenciált árazással számolnak el velük, e tulajdonosok érdekeltté tehetők abban, hogy

  • a fogyasztásukat a napi csúcsokról elmozdítsák,
  • a napközbeni napenergiatermelésüket minél nagyobb arányban felhasználják vagy tárolják,
  • energiafelhasználásukat tudatosabbá tegyék.

A Magyarországon napelemet telepítők számára 2022 január 1. óta kötelezően felszerelendő okosmérők előnyei sem aknázhatók így ki egyelőre a termelő-fogyasztók által, pedig a jövő energiarendszerében a rugalmas alkalmazkodás képessége – és az ehhez jól kialakított ösztönzők rendszere –kulcsfontosságú lesz.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.