Alaposan meghökkentek a napelemesek
Készületlenül érte a hazai napelem-üzemeltetőket az az egyébként már korábban jelzett változás, hogy a jövő év elejétől megszűnik számukra az éves szaldóelszámolás. A többségük ugyanis nem mérte fel a beruházása indításakor egy ilyen vállalkozás üzleti kockázatát, mert úgy tűnt, ilyen kockázat nincs.
Fotó: Shutterstock
Reális árat kell fizetni az áramért
Ráadásul szakmai vélemények szerint nem is a korábbi cikkünkben szereplő 200 ezer, hanem 250 ezer háztartási napelem-tulajdonost érint az a módosítás, amelyről újabb részleteket közölt a hét végén Lantos Csaba energiaügyi miniszter. Az új helyzetben az okozza a legnagyobb nehézséget, hogy bármilyen lesz is a változás, az érintettek nem számoltak vele.
Amikor ugyanis a paneleket felszereltették a tetőre, azzal terveztek, ami akkor volt tudható, és amiről azt gondolták, hogy úgy is marad az idők végezetéig. Ez pedig a szaldórendszer volt.
Évente egyszer kell elszámolniuk a szolgáltatóval a hálózatról vételezett és az arra táplált áram különbözete szerint, mégpedig az egyetemes szolgáltatásban alkalmazott tarifával. Ebből kalkulálták a beruházásuk megtérülését, a megtérülés idejét pedig kellemesen lerövidítette a beruházáshoz kapott támogatás. Bár a kormány politikája szerint a hatóságilag alacsonyan megszabott áram-, gáz- (és más) rezsiköltség élvezete állampolgári jog, így is kérdés lehet, hogy e jognak ki kell-e terjednie a magánszemélyek üzleti jellegű vállalkozásaira, jelen esetben egy háztartási méretű kiserőmű (HMKE) üzemeltetésére. E kérdés hivatalosan nem merült fel. Azonban az uniós illetékesek változtatást várnak. A gondot nem abban látják, hogy a napelemesek kedvezményes, vagyis rezsicsökkentett áron vásárolják az áramot, hanem a szaldórendszer piactorzító jellegében és abban, hogy a lakosság nem reális (piaci) árat kap az áramáért, hanem annál alacsonyabbat.
Lépni kellett
Az áramárak múlt évi elszabadulása szinte kezelhetetlen terhet rótt a magyar költségvetésre a rezsicsökkentés fenntartása mellett. Jól jött, hogy a szaldórendszerben legalább a háztartási HMKE-tulajdonosokat elég volt hatósági tarifával kifizetni, hiszen annál a piaci ár annak a többszöröse lett volna. Bár e háztartások jobban jártak volna, ha piaci árat kapnak, de ebben az esetben miért is vásárolhatnák az áramot leszorított, hatósági áron? Ebből az ellentmondásból is következtettek arra a Világgazdaság által a Regionális és Energia- és Infrastruktúra-politikai Együttműködésért Alapítvány (REKK) már idézett tanulmányának készítői, hogy
akkor lenne a tiszta kép, ha HMKE-tulajdonosok kikerülnének az egyetemes szolgáltatásból.
Úgy tűnik, erről nincs szó, azonban az érintett lakossági kör elszámolása módosulni fog. Kicsit egyébként már módosult is: tavaly július 1-jétől úgy változott meg a hatósági áramtarifa szerkezete, hogy azon belül a rendszerhasználati díj nőtt, az áramdíj esett. Ebből az egyszeri háztartás semmit sem érzett meg, mert a végső tarifa ugyanakkora maradt, viszont a napelemeseknek a korábbinál fajlagosan kevesebb pénz jár az év végi elszámoláskor.
A kecske sem lakik jó, és a káposzta sem marad meg
Az igazi újdonság az éves helyett a havi szaldó 2024. január 1-jei bevezetése lesz. Ez nagyban pontosítja az ügyfél és a szolgáltató közötti elszámolást, de az elszámolás továbbra is hatósági áron, az egyetemes szolgáltatás keretében történik. (Legalábbis a miniszter e téren nem jelzett változást.) A napelemes áramvásárló akkortól is élvezi az alacsony tarifát, de cserébe le kell mondania arról, hogy érdemi bevételhez jusson az általa a hálózatra táplált, és a szolgáltató, kereskedő által jóval drágábban eladott árama révén. Ez tíz évig lesz így Lantos Csaba közlése szerint, és azokra a HMKE-tulajdonosokra vonatkozik, akik már üzemeltetnek napelemet. Vagyis megmarad az elszámolás piactorzító hatása, s nem felel meg az EU által elvárt szabályozásnak. Mindazonáltal az EU elvárásának azonnal és teljes mértékű teljesítése ellen szól, hogyha miatta alapjaiban kellene belenyúlni a háztartások gazdálkodásába. Nyilván emiatt vezetnek be a jövő év első napjától más-más megoldást a jelenlegi és a jövőbeli napelemesekre. A jövőbeliek már nem kapnak a szaldóból, rájuk a bruttó elszámolás vár.
bruttó elszámolási rendszerben a hálózatba táplált és az abból vételezett energia mennyiségét és díját már külön-külön állapítják meg.
Ez már illeszkedik az uniós elvárásokhoz, de a részletekről még nincs annyi információ, hogy számolgatni lehessen belőle a napelem-beruházás megtérülését. Nem hibázunk viszont nagyot, ha abból indulunk ki, hogy az árameladáson nem akarunk semmit keresni, csak a saját felhasználásunk minél nagyobb arányát fedeznénk saját termelésből. Így azonban nagyon hosszú megtérülési időhöz jutunk, talán el is menne a kedvünk a napelem-telepítésről, és az ilyen munkára berendezkedett vállalkozások sora menne tönkre. Viszont az így kalkulált megtérülésnél csak rövidebbet ígér bármilyen új elszámolás rendszer bevezetése.
A bruttó elszámolás 2020 ősze óta terítéken van. Mint a REKK felidézte, bevezetésére a kormány a Tiszta Energia Csomag rendelkezéseit követve készül Az elszámolás eredetileg állami támogatás igénybevétele esetén – a 2021 júliusában indult Otthonfelújítási támogatáshoz kapcsolódóan – váltotta volna fel a szaldósítást, de a részletei nem jelentek meg.
Lantos Csaba bejelentését itt nézheti meg:
Vadásztak rájuk, aztán lassan beszivárgott Amerikába a nagy ellenfél: Trump már kezd rászokni – „Imádom ezt, hadd jöjjenek!"
