Célszerű az új szélerőművet a vele azonos teljesítményű már üzemelő, vagy csatlakozási joggal rendelkező naperőmű mellé telepíteni, mert ezzel kihasználható a két időjárásfüggő termelő együttes üzemeltetéséből adódó szinergia.
Kisebb lesz a veszteség
Ezt annak a március 7-én hatályba lépett rendeletnek a kapcsán ismertette a Mavir piaci fórumán a társaság rendszerszintű tervezési osztályának vezetője, amely olyan szélerőművek telepítésére vonatkozik, amelyek többlet betáplálási kapacitás nélkül létesülnének. Ezek közvetlen fejlesztési igénye ugyanis minimális – magyarázta Lengyel Zsolt –, így hamarabb csatlakozhatnak majd a hálózatra, és többlet áramvételezési kapacitást is jogosultak igényelni, amennyiben tárolót is telepítenének. A többletként vételezett áram ebben az esetben tárolóba kerülhet. Az ilyen típusú, technológiamódosítónak nevezett, akár tárolót is tartalmazó igénybejelentés elbírálása 30 napon belül megtörténik.
A Mavir számításai szerint éves átlagban egy naperőmű (2022-es, a kötelező átviteli rendszerben lévő létesítmények adatai alapján) 16,5 százalékos csúcskihasználási tényezővel termel villamos energiát, ami azt jelenti, hogyha mindig csúcstermeléssel üzemelne, akkor a megtermelt energiát az év 16,5 százalékában történő üzemeléssel állítaná elő. Egy egy szélerőmű esetében ugyanennek a mutatónak az értéke kicsit nagyobb mint 22 százalék. Ennek alapján egy szél-nap konfiguráció esetén az adott csatlakozási pont éves kihasználtsága majdnem 38 százalékra nőhet. A közel 38 százalék persze az országnak a vizsgálatba bevont pontjaira vonatkozik, a más-más részeken lévő létesítmények esetében más-más eredmény adódik. A csúcskihasználás javítható nagyobb hatásfokú szélturbinák bevetésével.
Hároméves átlagban az ilyen szél-nap rendszer működése esetén az összes megtermelt áramnak csak a 2 százaléka kerül abba a sávba, amely a kapacitáskorlátok miatt nem juthat a hálózatba, azaz elvész. Lényegében évente csak évi 380 óráról van szó, de hangsúlyozottan azonos teljesítményű berendezések esetén. Ha áramtárolót is illesztenek ehhez a rendszerhez, akkor tovább csökken annak az energiának a mennyisége, amely megtermelhető, de nem adható ki a hálózatba.
Ez azt is jelenti, hogy egy ilyen beruházás reális opció a befektetőknek.
Pénteken fontos határidő jár le
A március 7-én hatályba lépett rendelet három pontjához köthetők határidők március 22-én járnak le, azaz most pénteken. E három pontba olyan létesítmények hálózati csatlakozási igénye tartozik, amelyek megvalósíthatók 2030-ig, de a harmadik esetbe sorolhatók kaphatnak 2030 utáni csatlakozási időpontontot is . Ezek
- a középfeszültségű hálózatra benyújtott ismétlő igények, amelyek együtt 14 megawattot tehetnek ki,
- az egyetlen új, 400 kilovoltos kapcsolóállomásba több különböző igénybejelentő által megvalósítandó, együtt legalább 760 megawatt beépített teljesítményt biztosító szélerőművi igények,
- végül az ismételt nagyfeszültségű igények, amelyek együtt 135 megawattot képviselhetnek.
E kategóriákban az igény 15 napon belül csökkenthető vagy visszavonható. (Éppen ezért most még nem is mondható meg, hogy hol létesülne az új kapcsolóállomás.) Igény-visszavonásra később is mód lesz, de csökkentésre nem.
Azok az igénylők is kapnak majd műszaki-gazdasági tájékoztatót, amelyek a 2023-ban lezárt első közzétételi eljárásban lekötött naperőművekhez telepítenének tárolót.
Lesz bőven elutasítás
A Mavir és a hálózati elosztótársaságok (DSO-k) már elvégezték a szükséges számításokat, és arra jutottak, hogy minden, a fentieken kívüli terv csak 2030 után valósítható meg. Ezért ezeket a kérelmeket Mavir és a DSO-k elutasítják, szintén március 22-én. (Ez utóbbi igénylők április 5-ig visszakapják a már befizetett biztosítékaikat, vagy bankgarancia formájában biztosítottak.) Május 6-ig azokat az igényeket fogják elutasítani, amelyek az első három pontban lévő csatlakozási igények közé tartoznak ugyan, de a dátumuk 2030-nál későbbi. Itt kivétel az utolsó, a nagyfeszültségű hálózatra vonatkozó pont.
