Felpöröghet az egy zölderőműből és egy áramfelhasználóból álló párosok hosszú távú együttműködése az év első napjától hatályos jogszabályváltozásoknak köszönhetően. Kimarad az értékláncból a közbeiktatott áramkereskedő és a közcélú áramhálózat üzemeltetője is.
Fotó: Getty Images
Ilyen, helyi célú, úgynevezett on-site erőművek eddig is épültek, csakhogy az áramtermelő és az áramfelhasználó kapcsolatát rögzítő, hosszú távú szerződések (corporate power purchase agreement, cPPA) megkötését nehezítették egyes, 2023. december 31-ig hatályos regulák. A DLA Piper elemzése ezeket a fékeket, illetve az eltávolításukkal kinyíló lehetőségeket vette sorra.
Nagyos speciális szerződésekről van szó
A cPPA-kben rögzítettek szerint az áramot kifejezetten a felhasználó igényének részbeni fedezésére termelik, a közcélú hálózatba történő betáplálás nélkül. Számos, jelentős piaci erejű szereplő igyekszik az áramigényét minél nagyobb arányban megújuló forrásból biztosítani – mutat rá az elemzés. További előny, hogy az on-site erőművek használata után nem kell rendszerhasználati díjat fizetni, míg a közcélú hálózatról történő vételezés esetén igen. Ezért egyre több, kifejezetten adott piaci szereplő számára telepített, on-site megújuló-erőmű létesül, és már nem csak kicsi, jellemzően tetőre szereltek (és általában nem engedélyköteles, 0,5 megawatt alatti kapacitásúak), hanem nagyobb, akár 20 megawattosak is. Mivel az ilyen erőmű nem használja az országos áramhálózatot – és a hálózatra való táplálást megakadályozó, úgynevezett visszwattvédelemmel van ellátva –, a létesítmény nincs kitéve a hálózati csatlakozás adminisztratív terheinek sem.
Csakhogy az áramot helyben kellett termelni
Az erőművet a felhasználóval összekötő termelői vezetéknek azonban a jogszabály-módosítás előtt a felhasználás helyén kellett létesülnie, így magának az erőműnek is. Ez a szükségtelen korlátozás megnehezítette, esetenként meg is akadályozta a szükséges, nagyobb on-site erőművek építését. Ám 2024. január 1-jétől már az a vezeték is termelőinek minősül, amely a magánvezetékhez felhasználási helyen kívülről, a közcélú hálózatra magánvezetéken csatlakozó erőműből vagy áramtárolóból hozza az áramot.
Ezen új vezetékaltípus a következtetésünk szerint egyértelműen az on-site erőművi beruházások megvalósítását kívánja helyzetbe hozni
– közli az elemzés.
Most már érkezhet az áram a felhasználóhoz a szomszédos, de nem felhasználási helynek számító ingatlanon lévő erőműből, áramtárolóból is. Egynél több felhasználási hely és ingatlan azonban most sem kapcsolható össze erőművel vagy villamosenergia-tárolóval.
Hátszél a nagyobb kapacitású erőműveknek
A nagyobb kapacitású on-site erőmű létesítését ösztönzik a következő változások is a DLA Piper felsorolásában:
Magánvezetékhez akkor csatlakozhat (közép- vagy nagyfeszültségű termelői vezetéken) a magánvezeték engedélyesének felhasználási helyével nem szomszédos ingatlanon létesített erőmű vagy villamosenergia-tároló, ha
- az erőmű vagy a villamosenergia-tároló beépített teljesítménye legalább 5 megawatt,
- az erőmű vagy az áramtároló villamos energiája miatt nem módosul a magánvezeték közcélú hálózati csatlakozási pontján a betáplálási teljesítmény,
- és a termelői vezeték engedélyese megállapodik minden olyan idegen ingatlan tulajdonosával, amelyet érint a vezeték elhelyezése.
Megúszható a Robin Hood-adó
Az on-site erőművekkel kapcsolatban olyan új fogalmak is megjelentek, amelyek alapján feltehető, hogy az ilyen erőművek után nem kell fizetni a Robin Hood-adót. Ezt a változást a DLA Piper a szabályozás szintén ösztönző elemei közé sorolja. A két új fogalom az önellátó termelői egység, illetve az önellátó termelői engedélyes.
Az önálló termelőegység
- csatlakozási teljesítménye 5 megawattnál nagyobb,
- a közcélú hálózatra felhasználó csatlakozási pontján csatlakozik betáplálási teljesítmény nélkül (visszwattvédelemmel),
- és az általa által termelt áramot megosztja az ugyanazon csatlakozási ponton csatlakozó felhasználóval vagy a felhasználóval azonos vállalatcsoportban lévő más felhasználóval, vételezővel.
Önálló termelői engedélyes az, aki önellátó termelőegységre vonatkozó engedéllyel rendelkezik.
Az önálló termelői egység fogalma – következtet a DLA Piper – az on-site erőműveket kívánja lefedni.
Viszont – mivel önálló kategória – nem minősül az áramtörvény szerinti termelői engedélyesnek, így nem alanya az energiaellátók jövedelemadójának, a Robin Hood-adónak sem.
A Robin Hood-adó alanya ugyanis főszabályként az energiaellátó és a közszolgáltató, például a termelői engedélyes. Ebből az elemzés arra következtet, hogy a módosítás által bevezetett új engedélyes, az önellátó termelői engedélyes által termelt áramból származó bevétel nem Robin Hood-adó-köteles.
