Február végén látott napvilágot az a time-lapse videó az Instagramon, amelyen az orosz modell és influenszer, Victoria Bonya egy hatalmas ollóval feldarabolja a több ezer dollárt érő Chanel táskáját. A több mint 9 millió követővel rendelkező Bonya a #byebyeCHANEL hashtaget tette a videó mellé. Azóta nemcsak a Chanel, hanem több nagy márka is búcsút intett az orosz piacnak. 

A luxuscikkek uniós exporttilalmát Oroszországba a negyedik szankciós csomagban rögzítette az Európai Unió, a tiltás a 300 eurós értéket meghaladó luxustermékekre, többek között kozmetikai cikkekre, ruhákra, szivarokra is vonatkozik.

A Chanel egyébként nemcsak az üzleteit zárta be Oroszországban, hanem a nem Oroszországban élő orosz állampolgárok számára is korlátozza az eladásokat, 

pontosabban arra vonatkozóan kérnek nyilatkozatot, hogy a vásárló nem Oroszországban fogja használni az adott terméket. Bár a francia divatóriás nem részletezte, hogy erről miként kívánnak meggyőződni, Moszkva oroszellenességgel és fóbiával vádolja a céget, több vásárló pedig kijelentette, hogy bojkottálja az árukat. Válaszul a Chanel az uniós szankciócsomagra hivatkozik.

Fotó: Instagram

A szankciók mindenesetre a luxuscégeknek is fájnak, miután – bár kisebb mértékben, mint számos más terület – még a Covid–19-járvány hatásait is nyögik. Az orosz vásárlók a globális luxuspiac nagyjából 3 százalékát adják, ők tavaly Oroszországban és azon kívül 7 milliárd euró értékben vettek luxustermékeket a Bain & Company adatai szerint. 

Bár a jelenlegi helyzetben nehéz megjósolni, hogy hogyan alakul a piac, az bizonyos, hogy a háborús konfliktus súlyos nyomokat hagy a szektoron. Mit tehetnek hát a luxuscégek, hogy a kieső bevételeket pótolják? A Chanel erről nem nyilatkozott, de ha megnézzük a 2020-as, vagyis a pandémia első évében született eredményeit, látható, hogy a cég globális bevétele 17,6 százalékkal zuhant az előző évhez képest. 

Ám az, hogy míg Európában 36,4 százalék, addig Ázsiában mindössze 3,1 százalék volt a visszaesés, azt sugallja, hogy kelet felé érdemes terjeszkedni.

Az már a világjárvány előtt kiderült, hogy nagyon is érdemes arrafelé nézelődni: a McKinsey tanácsadó cég már 2019-ben arról írt, hogy Kína a következő nagy lehetőség a luxusipar számára, szerintük a kínai vásárlók a globális luxuspiac növekedésének motorjai. 

Szintén nagy lehetőség rejlik a Perzsa-öböl menti arab országok tehetős vásárlóiban, itt egy iparági jelentés szerint a személyes luxuscikkek piaca tavaly elérte a 9,7 milliárd dollárt, mintegy 23 százalékkal meghaladva a 2019-es, utolsó járvány előtti évet. 

Ugyanakkor a luxuscikkek tilalmának gyakorlati hatása elenyésző az egyéb szankciókhoz képest, leginkább szimbolikus jelentőségű, 

és bár az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és az Európai Unió részéről érvényben vannak a szankciók, a globálisan kiterjesztésük kevéssé lehetséges, mivel lennének olyan országok, amelyek valamilyen módon megkerülnék azokat. Ám a szankciók terén egyébként is vannak ellentmondások – hívja fel a figyelmet Amir Fadavi, aki az Egyesült Államokban a Sanctionexpert.com website-ot üzemelteti. 

A The Wall Street Journal például arról számol be, hogy az orosz eredetű arany és gyémánt a szankciók ellenére is utat találhat a nemzetközi piacokra, mivel a drágakövek és az ékszerek kereskedelme számos közvetítőt foglalkoztat, és az ellátási lánc nem éppen transzparens.