Tények és tévhitek a virsliről: a Pick leleplezte, mitől lesz roppanós és szaftos

Bár a magyar lakosság 80 százaléka szerint a virsli könnyen és gyorsan elkészíthető étel, még így is vannak, akik bizonytalanok az elkészítését illetően, és azt is kevesen tudják, mi a különbség a boltokban kapható különböző virslifajták között – ez a konklúziója a virsli kategória egyik meghatározó szereplője, a Pick megbízásából készült friss reprezentatív kutatásnak.

Ki és mikor fedezte fel a virslit?

Az első virslik elkészítése egészen a 13. századig, Frankfurtba nyúlik vissza. Akkoriban a vágóhidakon csak egyféle állat húsát dolgozhatták fel, ezért a hagyományos értelemben vett frankfurti virsli elkészítéséhez csak sertéshúst használtak. A mai értelemben ismert 

Ő, kihasználva a megengedőbb osztrák szabályozást, marha és disznóhús keverésével, sóval, fűszerekkel, valamint víz hozzáadásával alkotta meg az első bécsi virslit. Juhbélbe töltötte és enyhén megfüstölte. A húsfajtában különböző, de kinézetét tekintve nagyon hasonló klasszikus bécsi és frankfurti virslik mellett azóta számtalan variáció született, például csirke- vagy pulykahúsos, ízesített, műbeles, ehető beles, hámozott.

Mitől lesz roppanós és szaftos a virsli?

A virsli népszerűsége vitathatatlan, a megkérdezettek 95 százaléka ma is rendszeresen fogyasztja valamilyen formában, ez a legnagyobb volumenben vásárolt termékkategória a feldolgozott húskészítmények között. Azonban máig sokan úgy tudják, hogy a virsli kevésbé minőségi alapanyagokból készül. Ezért fontos kérdés, hogy mitől lesz a virsli jó minőségű. A Pick szerint a titok egyrészt a

• minősített húsalapanyag 
• és a gondos, harmonikus fűszerezés, 
• másrészt az egyensúlyok megtartása 
• és szakértői elkészítési technika.

Ettől lesz egyszerre roppanós és szaftos a termék. Nem árt tudni, hogy a virsli roppanóssága nemcsak attól függ, hogy milyen bélbe töltik (legtöbben úgy vélik, hogy mindez csupán a juhbélnek köszönhető), hanem az ideális összetételű állománnyal is összefüggésben van. Ebben a megfelelő hústartalom és gyártási technológia is jelentősen közrejátszik.

Mi számít virslinek?

A virslire is konkrét előírások vonatkoznak, amelyeket a Magyar Élelmiszerkönyv részletesen tartalmaz. A virsli hústartalmának minimum 51 százaléknak kell lennie, azon felül a csontokról mechanikusan lefejtett hús mennyisége legfeljebb 10 százalék lehet, s ez nem számítható bele a hústartalomba. A készítmény átmérője nem haladhatja meg a 26 millimétert. Ezenfelül még számos egyéb minőségi és érzékszervi követelménynek is meg kell felelni.

Hogyan kell elkészíteni a virslit?

A virslit sokféleképpen fogyasztható: vízben vagy mikróban melegítve, sütve vagy grillezve, feltétként, salátában, snack és sós sütemények töltelékeként is. 

hiszen hőkezelt termék lévén nem szükséges még egyszer megfőzni, ráadásul melegítve a virsli zamatosabb is marad. A klasszikus eljárás, ha a virsliket gyöngyöző vízben 2–4 percig melegítjük. Mások a mikrózást ajánlják, mert ez tűnik a legegyszerűbbnek. Ez igaz, de csak akkor, ha betartjuk a csomagoláson feltüntetett utasításokat. Ellenkező esetben akár szét is durranhat a virsli. Még jó megoldás lehet, ha a mikróban is vízbe tesszük a termékeket, és úgy melegítjük az előírt ideig. Haluska Adrienn, a Pick operatív minőségirányítási és termékfejlesztési igazgató ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a tévhitekkel ellentétben a mikrózható vákuumcsomagolású virslik melegítésekor ugyanazt az élvezeti értéket lehet elérni, mintha vízben melegítik. Más csomagolású – például védőgázas –virslik esetében azonban az a javaslat, hogy hagyományos módon, a csomagolást eltávolítva, vízben melegítve készítsék el.