A virsli a legnagyobb volumenben vásárolt termékkategória a feldolgozott húskészítmények közül – írta közleményében a Pick Szeged Zrt. Annak köszönheti népszerűségét a termék, hogy könnyen és gyorsan elkészíthető, meleg étel.
A Pick közleménye szerint
a magyarok 95 százaléka rendszeresen fogyaszt virslit, miközben negyedüknek fogalma sincsen róla, hogy miből készül a termék.
Az élelmiszerüzletek polcain rengeteg fajta virslit lehet kapni, illetve virslinek látszó más terméket. Ez a megkülönböztetés azért fontos, mivel a Magyar Élelmiszerkönyvben szigorú szabályok vonatkoznak arra, hogy a gyártók milyen terméket nevezhetnek virslinek. A Pick Szeged Zrt. megbízásából készült kutatás szerint a virslit vásárlók 77 százaléka nem nézi meg a kosárba kerülő termék összetevőit. 49 százalék próbál az ismert márkák közül választani, illetve 39 százalék mondta azt, hogy virsliből mindig a magasabb árkategóriát választja. Virslivásárlásban a 60 év felettiek a legtudatosabbak, ők nézik meg elsősorban a termék összetevőit, a 18–39 év közöttiek viszont jellemzően a minél olcsóbb virslit keresik.
Holnaptól 15 százalékra nő a kötelező akciózás mértékeAugusztus 1-jétől 15 százalék lesz a kötelező akciózás mértéke, és bővül a programban részt vevő élelmiszerek köre is – emlékeztetett a Gazdaságfejlesztési Minisztérium. |
A felmérésben megkérdezettek 51 százaléka volt tisztában azzal, hogy
a Magyar Élelmiszerkönyv szerint csak azok a termékek nevezhetők virslinek, amelyek hústartalma legalább 51 százalék.
A szabályoknak megfelelő virslikategórián belül is eltérő az egyes készítmények hústartalma, a válaszadók 29 százaléka pedig azt mondta, hogy nem tudja, mely termékekben lehet megbízni.
A virsli összetevőiről sokféle legenda kering, ugyanakkor fontos leszögezni, hogy a Magyar Élelmiszerkönyv pontos meghatározással szolgál arra vonatkozóan, milyen terméket tekinthetünk virslinek: legalább 51 százalékos hústartalommal készül, a csontokról mechanikusan lefejtett hús mennyisége ezenfelül legfeljebb 10 százalék lehet, a készítmény átmérője pedig nem haladhatja meg a 26 millimétert
– mondta a Bonafarm Zrt. operatív minőségirányítási és termékfejlesztési igazgatója, Haluska Adrienn. Hozzátette, hogy az előírások még kitérnek többek között a termék alakjára, burkolatára, ízére és illatára is. A vásárlóknak azt javasolta: mindig ellenőrizzék, hogy virslit tesznek-e a kosarukba, vagy pedig virsli jellegű készítményt.
A Pick közleményében azt is kiemelte, hogy
azokat a termékeket, amelyek nem felelnek meg a Magyar Élelmiszerkönyvben meghatározott virsli elnevezésnek, legtöbbször fantázianevekkel illetik az eladók. Ilyen nevek a rudacska, pálcika vagy a vürstli.
Ezek többnyire baromfi- és ízesített baromfitermékek, de sertésalapanyagból készült termékeknél is előfordul. Az utóbbiaknál általában a zsír- vagy a víztartalom határérték feletti, ezért nem felelnek meg a virsli kategória előírásainak. A csontokról mechanikusan lefejtett hús nem számítható bele a hústartalomba, ezért ezt külön jelölni kell a címkén.
Végezetül a kutatásból az is kiderült, hogy a magyar lakosság 60 százaléka átlagosan havonta, 35 százalék pedig hetente-kéthetente fogyaszt virslit. A válaszadók 8 százaléka kinézet alapján választ, 14 százalék pedig arra törekszik, hogy minél pénztárcabarátabb legyen a vásárlás, így nem érdeklik az összetevők.
