Legalább akkora probléma az antibiotikum, mint amekkora segítség

Csalóka, hogy a múlt héten ránk tört a tavasz, mert lesz még hűvös, azaz lesznek még légúti megbetegedések is. Utóbbira pedig szeretjük nyakalni az antibiotikumokat, holott nem feltétlenül kellene. Ezt mondják a magyar szakemberek, és erre engednek következtetni a számok is: világszerte évente 700 ezer embernél is többen halnak meg antibiotikum-rezisztencia miatt, sőt, van kutatás, amely ennek majdnem a dupláját, 1,3 millió áldozatot említ. A probléma tehát egyre nagyobb, és részben éppen az antibiotikumok túlhasználata váltja ki.

Miként a Pécsi Tudományegyetem (PTE) tájékoztatott: az antibiotikumok olyan természetes, vagy kémiai úton előállított vegyületek, amelyek speciális baktériumellenes hatással rendelkeznek, ezáltal tudják felvenni a harcot a betegségeket okozó baktériumokkal szemben.

– tette hozzá dr. Horváth Ádám PTE Gyógyszerésztudományi Kar Gyógyszerhatástani Tanszékének központi gyakornoka.

Szigorú szakmai szabályok – amelyeket nem igazán tartanak be

A gyógyszerész kifejtette, hogy az antibakteriális gyógyszerekkel a bakteriális fertőzések gyorsabb leküzdését tudjuk elérni, illetve bizonyos esetekben súlyosabb, akár az életet veszélyeztető fertőzések kialakulását lehet megakadályozni. Nem véletlenül vonatkoznak szigorú szakmai szabályok az alkalmazásra – amit viszont nem tartanak be, vagy legalábbis nem teljesen és nem mindenki, és ez a gondok egyik forrása. A PTE részletezte: 

Az őszi-téli időszakban a felső légúti megfázásos tünetek hátterében pedig gyakran áll vírusos fertőzés, amire tehát nincs értelme antibiotikumot használni. Ha viszont bakteriális fertőzéssel küzdünk, és antibiotikumot ír az orvos, mindenképp be kell tartani az adagolást és a többi utasítást.

Az antibiotikumok alkalmazásának két gyakori formája van:

• empirikus terápia: a betegnél jól azonosítható tünetek jelentkeznek, a fertőzést kiváltó baktérium viszont nem azonosított, így széles spektrumú antibiotikumot rendel a kezelőorvos – ezt a terápiás módszert főleg tüdő-, illetve torokgyulladásnál alkalmazzák,
• célzott terápia: ebben az esetében szűkebb spektrumú antibiotikum rendelése mellett dönt az orvos a betegséget kiváltó fertőző ágens pontos ismerete esetén.

Néhány antibiotikummal szemben azonban egyes baktériumok természetes ellenálló képességet, azaz rezisztenciát mutatnak, amihez más tényezők is hozzájárulhatnak, például a helytelen terápiás használat: erre hozta példaként az egyetem az influenzát, ami ellen felesleges és hasztalan antibiotikumot bevetni.

Mégis sokan teszik.

Majd’ másfél milliárd euró a kutatásra

A felmérések szerint az antibiotikum-rezisztencia világszerte szedett évi 700 ezer áldozatából 25 ezren EU-s állampolgárok. A jóslat pedig ennél is rosszabb: a szakértői becslés szerint 2050-re többen halnak meg az ún. szuperkórokozók miatt, mint rákban.

Az antibiotikum- és általában az antimikrobiális rezisztencia nem hirtelen alakul ki, hanem az antibiotikumok tartós helytelen használata és túlhasználata miatt lassan, valamint azért, mert az antibiotikumok fejlesztése nem tart lépést a kórokozók változásával.

Legalább kérdezzük meg a gyógyszerészt!

Miként a PTE is megjegyezte: az antibiotikumok alkalmazásának egyik jellegzetes mellékhatása lehet a normál bélflóra károsodása, amely hasmenésként jelentkezik. Ennek megelőzésére érdemes vásárolni a gyógyszertárban különböző készítményeket, amelyek lehetnek prebiotikumok, probiotikumok és a kettőt egyszerre tartalmazó szimbiotikumok is.

A gyógyszertárakban számtalan készítmény érhető el különböző termékkategóriában, így amennyiben a beteg bizonytalan egy-egy készítménnyel kapcsolatban, érdemes kikérnie a gyógyszerész tanácsát.