BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Amerikai--iraki hatáspárbaj az olajpiacon

Az USA nyersolajkészletei már a negyedik hete folyamatosan bővülnek, és a tél támadása is késik az északi féltekén. Ennek árcsillapító hatását azonban lényegesen gyengítik az iraki olajpolitikával kapcsolatos kétségek.

A világ napi nyersolajigénye 41 millió barrellel duzzadhat a következő húsz év alatt -- jelentette a Reuters a legújabb washingtoni (EIA) előrejelzésre hivatkozva. Ez átlagosan évi 2,1 százalékos növekedésnek felel meg, amit mindenekelőtt a járművek erősödő kereslete gerjeszthet. A jelenlegi napi 76 millió barreles összfogyasztás így 2020-ban elérheti a 117,4 millió barrelt, azaz hétmillióval nagyobb lehet az egy éve jósolt mennyiségnél.
A világ nyersolajtermelése ezalatt 77-ről 117,1 millió barrelre nőhet, tehát a tavalyi előrejelzésnél szintén hétmillióval többre. A várható jelentős bővülést részben a fúrási technológia fejlődésével, részben a feltárható készletek növekedésével magyarázzák.
A 2020-ban termelt összmennyiségből immár 49 százalékkal részesedhet az olajkartell (OPEC), amely jelenleg a világkínálat mintegy 40 százalékát adja. Az OPEC harmadik legnagyobb termelője, Irak ugyan valószínűleg még jövőre is az ENSZ ellenőrzésével exportálhat, de a korlátozások feloldása után gyors ütemben bővülhet a kínálata. Így a jelenlegi 2,7-ről egy évtized alatt 5 millió barrelre nőhet a napi kitermelése.
Az OPEC-en kívüli összkínálat is lényegesen erősödhet. A Kaszpi-tengeri régióé például húsz év alatt várhatóan 6 millió barrelre duzzad.
Az USA nyersolajtermelése viszont -- a kutak apadása miatt -- mintegy évi 1 százalékkal szűkülhet a következő két évtizedben: napi 5,1 millió barrelre. Már a mostani 5,8 millió barreles szint is fél évszázados negatív rekord. A világ legnagyobb fogyasztójának importigénye így 56-ról 64 százalékra nő.
A világkínálat felfutása minden bizonnyal csillapító hatással lesz a világpiaci árakra. Washingtonban ezért arra számítanak, hogy az átlagos szintjük még 2020-ban is mintegy öt dollárral elmarad majd az ideitől.
Egyelőre azonban még meglehetősen szilárdan tartják magukat az árak, és most is közel 30 százalékkal meghaladják az idei nyitószintjüket. Az USA-beli ellátási feszültség enyhülése (a készletek tovább nőttek) és az átlagosnál melegebb európai időjárás nyomán ugyan kedden barrelenként több mint 1 dollárral süllyedtek a nyersolajárak, de az iraki szállításokkal kapcsolatos bizonytalanság gátolja a nagyobb esést.
Az USA nyersolajkészletei a múlt héten a várt 300--900 ezer helyett 1,83 millió barrellel bővültek. A negyedik hete tartó bővülés eredményeként már csak 2,7 százalékkal maradnak el a tavaly ilyenkori szintjüktől. (Augusztusban még 10 százalékos volt a hátrány.) Nőttek a helyi fűtőolajkészletek is, és ezzel az augusztusi 40 százalékkal szemben már "csak" 24 százalékos az éves szintű lemaradásuk. (Igaz, a kritikus északkeleti régióban még mindig 37 százalékos a hiány.) A többletkínálatban -- az OPEC-kvóták őszi kétszeri emelése mellett -- szerepet játszott az amerikai stratégiai tartalékok (SPR) részleges felszabadítása is. A kormány által felkínált 30 millió barrelból ugyanis már 21 milliót kiszállítottak.
Irak ugyanakkor továbbra is gondoskodik arról, hogy az olajpiaci aggodalmak ne mérséklődjenek túlságosan. Fennáll ugyanis annak a lehetősége, hogy a világkínálat mintegy 5 százalékát -- jelenleg napi 2,3 millió barrel nyersolajat -- exportáló közel-keleti ország szállításai a hét végén megállnak.
Az Irak és az ENSZ közötti -- félévenként meghosszabbítandó -- "olajat élelmiszerért" megállapodás újabb, nyolcadik szakasza tudniillik december 5-én lezárul, és a korlátozások alól kibújni akaró Irak szokás szerint ismét akadékoskodik. Egyrészt január 15-ig szeretné meghosszabbítani a mostani periódust, másrészt módosítani kívánja a decemberi ármechanizmust. Így a világpiacinál jóval alacsonyabb szintű árakat javasol az ENSZ által jóváhagyandó szerződésekben, ugyanakkor egy saját -- nem ellenőrzött felhasználású -- számlára barrelenként 50 centes felár befizetését kéri az importőröktől. Az ENSZ szankciós bizottsága viszont a héten visszautasította a bagdadi árelképzelést.
Némi megnyugtatást adhat azonban az a szaúdi bejelentés, miszerint az OPEC és egyben a világ legnagyobb termelője részben hajlandó lenne az esetlegesen kieső iraki olaj pótlására, hiszen 90 napon belül 1,8 millió barrellel növelheti a napi kitermelését.

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.