Óriási gondot okoznak a napelemek
A napelemek ötvenszer több hulladékot jelentenek, mint azt korábban feltételezni lehetett, és jóval mérgezőbbek is a gondoltnál. E téren tehát irreális a nettó zéró elképzelés. A Russia Today által szemlézett Harvard Business Review rámutat:
a napelemeket jellemzően 30 évre tervezik, amelynek lejártával jelentkezik a hulladékként való kezelésük hatalmas költsége.
Annál nagyobb lesz a baj, minél jobban esik a panelek ára, hiszen annál többet telepítenek belőlük, illetve cserélnek le régebbieket. Ráadásul, bár a napenergia támogatói szerint a panelek könnyen újrahasznosíthatók, a valóság az, hogy a jórészt üvegből készült eszközök alkotórészeinek szétválasztása nehézkes, ahogyan a biztonságos szállítása is. Egy panel újrahasznosítása 20-30 dollárba kerül, hulladéklerakóban viszont 1-2 dollárért elhelyezhető.
A Világgazdaság tavaly májusban számolt be róla, hogy
egyelőre drága és energiaigényes a hulladékká vált napelem anyagának újrahasznosítása, igaz
– közölték akkor a lappal az ITM illetékesei – még van tíz-tizenöt év az életképes technológia kifejlesztésére. Így egyelőre Magyarországon is a lerakókban halmozódhatnak a sérült, selejtes napelemek. Ezeket egyébként a hatályos szabályozás szerint a gyártónak, a külföldön előállított terméket pedig az első hazai forgalomba hozónak kell begyűjtenie és kezelnie, de ehelyett fizethetnek termékdíjat is. A napelem – mint elektronikai hulladék – egyelőre jellemzően negatív haszonanyag, vagyis jellemzően fizetni kell azért, hogy azt valaki befogadja.
