Fordított sorrend

Radu Sirbu elnök két évvel ezelőtt vette át az FPS vezetését, tehát ez is ürügy volt arra, hogy elkészüljön a jelentés. A privatizációs folyamat, annak egyes mozzanatai mindig heves vita tárgyát képezték Romániában az utóbbi tíz esztendőben.
Mióta az FPS 1992-ben létrejött, 7108 vállalatot magánosított, ebből az intézménynek csaknem 21 ezer milliárd lej bevétele származott. Számszerűleg tehát látványos az eredmény, hiszen valamivel több mint 9000 azoknak az állami cégeknek a száma, melyek annak idején az FPS tulajdonába kerültek. Mégis az általa privatizált vagyon az egész államinak mindössze a 27 százaléka. A többi rész a nagy állami közszolgáltatók, országos társaságok tulajdonában van, mint amilyen a CONEL villamos művek, az SNCFR vasúti társaság és mások.
A parlament elé terjesztett jelentésének kommentárjában Radu Sirbu elnök azt állította: az egész román magánosítási folyamat tévesen indult, a privatizációs stratégia elhibázott volt, amiért a korábbi kormányokat teszi felelőssé. Szerinte legelőször éppen a nagy országos társaságokat kellett volna szeletekre bontva privatizálni. Éspedig azért, mert úgy véli: a külföldi beruházók nem szívesen fektetnek be olyan ország iparába, ahol a nagy közszolgáltatók az állam kezében maradnak. Jelenleg az FPS az állami összvagyon valamivel több mint 16 százaléka fölött rendelkezik. Ezerhatszáz állami cégről van szó, melyek közül 314 esetében elkezdődött a felszámolás. A még állami tulajdonban levő nagyvállalatok azok, melyek lényegében megfeneklettek, igen nehéz lesz rájuk vevőt találni. Sirbu azt állítja, hogy e mamutvállalatok esetében is csökkentették a veszteségeket, viszont a korábbi adósságok olyan nehéz helyzetbe hozták őket, hogy még sokáig nem lesznek képesek nyereséget termelni. Viszont legtöbb esetben nem a társaságok a hibásak azért, mert eladósodtak, hanem az infláció, az általános körbetartozás. Ezért arra van szükség, hogy ezeket megtisztítsák az adósságoktól. Ennek érdekében néhány hete a kormány egy olyan sürgősségi rendeletet adott ki, melynek értelmében az állami vállalatok adóssága részvényekké változik át. Radu Sirbu egyébként a parlament előtt is elismerte, hogy a magánosításból származó bevételt elnyelte a Bancorex és a mezőgazdasági bank (Banca Agricola).
Az eddig ellenzékben levő Társadalmi Demokrácia Pártjának parlamenti képviselői -- akik a választások eredménye szerint valószínűleg a kormányzó pártot képviselik ezután -- alig várják, hogy Radu Sirbu és más FPS-vezetők menesztése után drasztikus kivizsgálást kezdjenek el a vagyonalap tevékenységével kapcsolatban. Többen azt állítják, hogy az alap katasztrofálisan működött, egy egész sor törvénytelenséget követett el. A licitálások előtt nem ellenőriztette a potenciális vásárlók anyagi helyzetét. Több jelentős cég magánosításakor kétes fantomcégek voltak a vásárlók, olyanok, melyek horribilis adósságokkal rendelkeztek. Több esetben a szerződést úgy kötötték meg a vásárlóval, hogy nem szögezték le pontosan a kritériumokat, ezért az új tulajdonosok gyakorlatilag azt csináltak a vállalatok vagyonával és munkaközösségével, amit akartak.