Egyre csökken az euróövezeti bankszektor átlagos nettó kamatmarzsa, pedig még csak most fenyeget további lazítással az Európai Központi Bank (EKB). A kontinens hitelintézetei évek óta panaszkodnak, hogy a hitelkamatok egyre alacsonyabbak, a betéti kamat és az átlagos hitelkamat közti különbség, a kamatmarzs pedig annyira alacsony, ami már alapszinten fenyegeti a profitokat. Eközben pedig a negatív tartományban lévő betéti kamat drámaian olvasztja a nyereséget. Persze furcsa a panasz, ha azt vesszük, hogy tavaly az euróövezeti bankszektor a legnyereségesebb pénzügyi évet zárta a válság óta. A közösség húsz legnagyobb bankja ugyanakkor inkább horribilis költségcsökkentéssel érte el az eredményt, legalábbis a Deutsche Bank elemzése szerint. Ráadásul az európai bankok átlagos nyeresége még így is messze elmaradt a tengerentúli versenytársakétól.
Fotó: GettyImages
A trend pedig azt mutatja, hogy még tovább fog csökkenni a profitabilitás, ha az EKB csökkenti a nullaszázalékos alapkamatot. Az alacsony kamatszintek ösztönzik a növekedést, és elvileg a hitelezést is, de nem ennyire egyértelmű a kapcsolat. Alacsonyabb kamatszinten a lakosság és a vállalatok is szívesebben adósodnak el: a bankok szempontjából a betétekért fizetett költséget ellensúlyozza a bővülő hitelezés okozta profitnövekedés. Ám ez nincs mindig így: az alacsony kamatszint néha csak átmenetileg élénkíti a hitelezést, a pluszprofit pedig negyedéveken, néha éveken át sem jelentkezik, míg a negatív betéti kamatokat azonnal megérzik a banki mérlegek.
A teljes cikk a Világgazdaság szerdai számában olvasható
