Csökken az átlagos euróövezeti kamatmarzs

Egyre csökken az euróövezeti bankszektor átlagos nettó ka­matmarzsa, pedig még csak most fenyeget további lazítással az Európai Központi Bank (EKB). A kontinens hitelintézetei évek óta panaszkodnak, hogy a hitelkamatok egyre alacsonyabbak, a betéti kamat és az átlagos hitelkamat közti különbség, a kamatmarzs pedig annyira alacsony, ami már alapszinten fenyegeti a profitokat. Eközben pedig a negatív tartományban lévő betéti kamat drámaian olvasztja a nyereséget. Persze furcsa a panasz, ha azt vesszük, hogy tavaly az euróövezeti bankszektor a legnyereségesebb pénzügyi évet zárta a válság óta. A közösség húsz legnagyobb bankja ugyanakkor inkább horribilis költségcsökkentéssel érte el az eredményt, legalábbis a Deutsche Bank elemzése szerint. Ráadásul az európai bankok átlagos nyeresége még így is messze elmaradt a tengerentúli versenytársakétól.

A trend pedig azt mutatja, hogy még tovább fog csökkenni a profitabilitás, ha az EKB csökkenti a nullaszázalékos alapkamatot. Az alacsony kamatszintek ösztönzik a növekedést, és elvileg a hitelezést is, de nem ennyire egyértelmű a kapcsolat. Alacsonyabb kamatszinten a lakosság és a vállalatok is szívesebben adósodnak el: a bankok szempontjából a betétekért fizetett költséget ellensúlyozza a bővülő hitelezés okozta profitnövekedés. Ám ez nincs mindig így: az alacsony kamatszint néha csak átmenetileg élénkíti a hitelezést, a pluszprofit pedig negyedéveken, néha éveken át sem jelentkezik, míg a negatív betéti kamatokat azonnal megérzik a banki mérlegek. A kötvényvásárlási program is általában lefelé nyomja a hosszú futamidejű kamatlábakat, és nyilván a kötvényhozamokat is húzza magával. Ma globálisan 13 ezermilliárd dollárnyi kötvény kínál negatív hozamot, ezek majdnem 43 százaléka euróövezeti. Több befektető szabályzatában ráadásul szerepel, hogy kötelezően tartania kell bizonyos eurókötvényeket, például német, francia vagy holland kibocsátásúakat – ezek közül pedig mind negatív hozamot ad még tízéves időtávon is.

A negatív hozamú kötvények legnagyobb szelete, 45 százaléka japán – a szigetország a negatív kamatszint problémájának állatorvosi lova. A japán bankszektor csaknem két évtizede barátkozott meg a negatív kamatokkal, a kamatmarzsok azóta extra alacsonyak. Az első évtizedben a japán bankok inkább külföldre próbáltak hitelezni (ma a japán bankok hitelállományának átlagosan 35 százaléka külföldön van), de az utóbbi években külföldön is beköszöntött az alacsonya kamatok kora. David Threadgold, a Keefe, Bruyette & Woods elemzője úgy fogalmazott: még húszévnyi negatív kamatszint után sem lehet pontosan felmérni, mennyibe került a rendszer a japán bankoknak. Szerinte ilyen alacsony szpredekkel még egy vonzó, barátságos hitelkörnyezetben is legfeljebb csak evickélni lehet, a romló üzleti körülmények közepette pedig a kisebb pénzügyi cégek a túlélésért küzdenek. Most az euróövezetben is ez a helyzet állandósulhat. A bankok tehát ráfizetnek a jegybanknál elhelyezett betétekre, és ráfizetnek a legbiztonságosabb eszközök, különösen az államkötvények tartására. Az EKB is foglalkozott már a problémával, de annak csak a kisebbik részével. Többször szóba került már a többszintű betétikamat-rendszer, amelynek lényege, hogy a hitelintézetek nem a mínusz 0,4 százalékos kamatlábon, hanem nulla százalék környékén helyezhetnék el overnight betéteiket. Ilyen rendszer működik például Dániában. Az azonban egyelőre nem került szóba, hogyan lehetne az extra alacsony kamatmarzsokat feljebb tornászni. Talán nem is fog, az EKB kormányzótanácsából gyakran hallani azt a véleményt, hogy a banki profitablilitás a bankok, nem pedig az EKB problémája.