Eldőlhet a kézi számlatömb sorsa

Gazdaság | Gazdasági Hírek

Áfaösszegtől függetlenül immár minden belföldi üzleti partner felé kiállított számláról adatot kell szolgáltatni az adóhatóságnak július 1-jétől. Dr. Bákonyi László adójogi szakértő elemzéséből kiderül: a kézi számlát használó vállalkozások valójában duplikálják munkájukat, hiszen a számla adatait manuálisan rögzítik a NAV online rendszerébe – írja a Bákonyi és Somogyi Ügyvédi Iroda.

Több mint 300 ezer hazai vállalkozás, belföldi adóalany már 2018. július 1-je óta jelenti számlaadatait a NAV online számla rendszere felé 100 ezer forintos értékhatár felett. Alig egy hónap múlva, július 1-től a kör tovább bővül.

„Megszűnik a 100 ezer forintos jelentési értékhatár: az áfaösszegtől függetlenül minden belföldi üzleti partner felé kiállított számláról adatot kell szolgáltatni. Be kell jelenteni a fordított áfás ügyleteket és az alanyi adómentes ügyleteket is” – sorolja a változásokat Dr. Bákonyi László adójogi szakértő.

Az iroda közleménye szerint fontos, hogy a válllalkozóknak, könyvelőknek az áfabevallásnál immár minden termékbeszerzéshez, vagy szolgáltatás megvásárlásához kapcsolódó számlatételről be kell adniuk az M-lapot. Kötelező a vevők adószámának feltüntetése a számlán és az XML állományokban, az értékhatárra való tekintet nélkül.

Fotó: Kallus György / VG

Ha a számlában áthárított áfa az 500 ezer forintot eléri vagy meghaladja, azt az eddigiekhez hasonlóan 1 napon belül kell rögzíteni a NAV online számla rendszerébe.

Július 1-jétől azonban az adatszolgáltatást a kiállítást követő 4 naptári napon belül kell teljesíteni, ha az áthárított áfa összege az 500 ezer forintot nem éri el. Abban az esetben is, ha egyáltalán nem számítunk fel áfát.

„A kézi számla adatait a vállalkozások manuálisan rögzítik a NAV online rendszerébe. Ezzel valójában duplikálják munkájukat, hiszen először ki kell tölteniük az adatokat a kézi számlatömbben, majd egy erre alkalmas digitális eszközzel az információkat fel kell tölteniük a NAV rendszerébe is. Mivel ezt minden egyes számlájuk esetében meg kell tenniük, a változás jelentős plusz munkát jelent az érintett adóalanyoknak, és nagy hibalehetőség rejlik a folyamatban” – figyelmeztet Dr. Bákonyi László.

Az esetleges hibákkal pedig súlyos büntetéseket kockáztat az adott vállalkozás: a bírság cégek, szervezetek esetében akár 500 ezer forint is lehet.

A változás felértékelheti az adóalanyok szemében a különféle online számlázó rendszereket, amely automatizálják a jelentési folyamatot: a kiállított számlát elektronikus úton megküldik az adóhatóságnak. A változás második lépcsőjéhez 2021. január 1-től érkezünk el, innentől a bejelentési kötelezettség minden számlára vonatkozik, így a belföldi és külföldi magánszemélyeknek és vállalkozásoknak kiállított bizonylatokra is.

Ön mit gondol erről? Mondja el véleményét!

Varga Mihály: Érthetetlenek az aránytalanságok

A magyar álláspont szerint igazságos és rugalmas forráselosztásra van szükség az uniós válságkezelésben.

Rossz a nyugdíjpénztári teljesítmény

A tanulmány szerint a második pillérben nagyobb hozamokat kellene biztosítani a takarékoskodóknak, és módosítani kellene a díjakon is.

Több százmillió forint a vallásos könnyűzene támogatására

A magyar keresztény vallásos könnyűzene az elmúlt időszakban felkerült a világtérképre, komoly sikereket ért el – mondta a kultúráért felelős államtitkár.
Világgazdaság Piactér