BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Rossz a nyugdíjpénztári teljesítmény

A tanulmány szerint a második pillérben nagyobb hozamokat kellene biztosítani a takarékoskodóknak, és módosítani kellene a díjakon is.

Azok, akik 2005, azaz a kezdet óta valamelyik szlovák magánnyugdíjpénztár ügyfelei, egyelőre ráfizettek a tagságra. Ennek fő oka a túl gyakori változtatás a rendszerben – állapítja meg a Szlovák Nemzeti Bank (NBS) átfogó tanulmánya.

Az elmúlt 15 évben a magánnyugdíjpénztárak éves átlagban csupán 1,6 százalékos hozamot értek el, miközben a vizsgált időszakban az infláció átlaga 1,9 százalék volt, azaz a megtakarítások fokozatosan vesztettek a vásárlóerejükből. A legjobban az indexált alapok teljesítettek, amelyek átlagosan 5,3 százalékos hozamot biztosítottak.

A részvényalapoknál ugyanakkor ez csupán 2, a kötvényalapoknál pedig 1,1 százalék volt. Mindeközben az 1,5 millió ügyfél már mintegy 9,4 milliárd eurót halmozott fel a második nyugdíjpillérben. A lakosság elöregedése miatt Szlovákiának szüksége van a második nyugdíjpillérre, de több ponton is elkerülhetetlenek a változások – állítja Ódor Lajos, a jegybank alelnöke az elemzés megállapításaira hivatkozva.

A tanulmány szerint a második pillérben nagyobb hozamokat kellene biztosítani a takarékoskodóknak, és módosítani kellene a díjakon is. A legnagyobb hiba a folyamatos változtatás volt: a felmérés szerint az utóbbi 15 évben 44-szer módosítottak a jogszabályokon.

Fotó: Shutterstock

A legdurvább beavatkozásokat a korábbi Fico-kormányok hajtották végre. Többször megnyitották a rendszert, és a negatív kampány hatására tízezrek távoztak a második pillérből.

Majd a pénzintézetektől garanciákat követeltek (minden hat hónap után megvizsgálták, nem ment-e mínuszba a hozam, ha igen, a pénzintézetnek a saját tőkéjéből kellett kiegyenlítenie), emiatt az érintettek nem fektettek be kockázatosabb, ám magasabb hozammal kecsegtető értékpapírokba.

Ezután 2012-ben erőteljesen csökkentették a második pillérbe történő befizetések arányát (9 százalékról 4 százalékra), 2013-ban pedig szinte az összes ügyfelet áthelyezték garantált alapokba, ami megnyugtatóan hangzik, ám ezek minimális hozamot biztosítanak.

Ódor Lajos becslése szerint,

ha a rendszerbe nem nyúltak volna bele, napjainkban nem 9,5 milliárd eurót, hanem minimum 11,5 milliárdot kezelnének.

A két számmal jól illusztrálható a különbség: tavaly a nem garantált alapok hozama 11 és 28 százalék között mozgott, míg a jól hangzó, ám alig teljesítő garantált alapok teljesítménye 0,9 és 4,9 százalék közötti volt.

Azok a takarékoskodók, akik azonnal, azaz 2005-ben beléptek a rendszerbe, és tavaly már a második pillérből kapták a nyugdíjuk egy részét, átlagosan havi 22 euróhoz jutottak. Összehasonlításként ma Szlovákiában az öregségi nyugdíj 480 euró környékén mozog. Akik a második pillérből is merítik a nyugdíjukat, a dupla forrás ellenére 30 euróval kisebb összeget kapnak, mint azok, akik maradtak az állami rendszerben.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.