Indulhat a szegedi lézerprojekt

Gazdaság | Innováció
Magyarországnak mielőbb be kell nyújtani az európai uniós támogatást igénylő pályázatot Brüsszelnek

Bekerült az Új Széchenyi-terv (ÚSZT) nemzeti programjai közé a szegedi szuperlézerprojekt. Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter az ÚSZT hivatalos elindításakor jelentette be, hogy a kiemelt projekt megkapja a szükséges állami támogatást, és a kormány minden feltételt biztosít ahhoz, hogy Szeged világszínvonalú innovációs központtá váljon.
Milyen feladatok következnek a kormány támogató döntése után? – kérdeztük Szabó Gábort, a Szegedi Egyetem rektorát, a Magyar Innovációs Szövetség elnökét. A világhírű fizikus szerint a legfontosabb, hogy mielőbb elkészüljön a Brüsszelnek benyújtandó nemzeti pályázat, hiszen az Európai Bizottság illetékesei ennek alapján hozzák meg a végső döntést a kiemelt projekt uniós támogatásáról, szegedi remények szerint még a nyáron vagy legkésőbb kora ősszel. „Amenynyiben Brüsszel jóváhagyja a magyar elképzeléseket – és nagyon bízunk abban, hogy így lesz –, akkor ez konkrétan azt jelenti, hogy a 245 millió eurós fejlesztés 85 százalékát az EU finanszírozza a strukturális alapokból” – közölte a professzor.
A pályázatkészítéssel párhuzamosan zajlik a technikai feltételek tisztázása a kormány és a projekt sorsát menedzselő ELI-HU Kft. között. Jelenleg 51 százalékos az állami tulajdon a formálódó projektben, ám a professzor szívesen látna ennél nagyobb részesedést. A létesítménynek és a majdani tudományos parknak helyet adó, az egyetem kezelésében lévő kilencvenhektáros terület jelenleg 91 százalékban van állami kézben, és az egyetem a fennmaradó részt is átadná a projekt sikere érdekében. Márciusban a világ minden tájáról vezető kutatókat várnak Szegedre, hogy mondják el véleményüket az itteni szuperlézertervekről. Egyidejűleg elkezdődik az építési tender előkészítése és a közbeszerzési pályázat kiírása európai uniós szabályok szerint.
Ha minden jól megy, 2012 második felében megindulhatnak a kivitelezési munkálatok is Öthalomban, a korábbi szovjet laktanya területén. A kutatóközpont várhatóan 2015-ben megkezdheti a munkát Szegeden, 150-200 kutató, mérnök és ugyanenynyi fős kiszolgáló személyzet közreműködésével. A létesítmény szomszédságában, hatvanhektáros területre tudományos parkot terveznek, ezzel még legalább kétezer munkahely jön létre. Sok high-tech befektetőt vonzhat ide a szuperlézer, amely így többszörös gazdasági-foglalkoztatási haszonnal jár majd a térségben.
„A kormány döntésével tehát olyan folyamat indulhat el, amelynek hatásai sok tekintetben forradalmiak lesznek” – véli Szabó Gábor. Az ELI Európa, sőt a világ lézerkutatásának központjává teszi Szegedet. A gazdasági-foglalkoztatási hatások mellett világra szóló tudományos eredmények születhetnek az itt dolgozó nemzetközi tudóscsapat együttműködésének köszönhetően. Miközben Prágában az optikai részecskegyorsítási és Bukarestben a magfizikai kísérletekre szakosodnak, Szegeden különleges teljesítményű, attoszekundumos fényforrás segítségével vizsgálják az elektronokat. Az itteni lézer különlegessége a nagy ismétlési frekvenciában és az előállított lézerfény rendkívül rövid felvillanási időtartamában rejlik. Az eredmények az anyag-, orvostudomány, biológia, nanotechnológia javára válhatnak, igen hamar. A kutatóközpont hatással lehet a fogyasztói elektronikára és a sík képernyős megjelenítésre, a Magyarországon jelen levő nagy multinacionális cégek s kis- és középvállalkozások tevékenységére, sokat segíthet az emberek gyógyításában. A professzor szerint mindebből jó előre „megérezhetett” valamit a Nobel-díjas világhírű magyar biokémikus, Szent-Györgyi Albert, aki egykor éppen Szegeden hívta fel a figyelmet arra, hogy az életfolyamatok kulcsa az elektronok viselkedésének megértése.

Projektkrónika

Előzmények
– felismerés: a kutatás-fejlesztés és innováció (k+f+i) terén Európa csak úgy tudja felvenni a versenyt az élen járó USA-val és Japánnal, ha összefog és létrehozza az Európai Kutatási Térséget
– a mintegy 500 millió eurós ELI (Extreme Light Infrastructure) szuperlézer-beruházás ennek lett az egyik kiemelt projektje, amelynek keretében Szegeden, Prágában és Bukarestben épül fel egy-egy kutatóegység
Következő lépések
– a Brüsszelnek benyújtandó pályázat mielőbbi elkészítése, a technikai részletek megtárgyalása a kormánnyal
– terep-előkészítés a beruházás helyszínén, egyidejűleg az építési tender és a közbeszerzési pályázat kialakítása
– 2012 második felében a kivitelezési munkálatok megkezdése
– a szuperlézerközpont 2015-ben elkezdi működését
Várható hatások
– kiemelkedő eredmények és eljárások, amelyek több tudományágat forradalmasíthatnak
– megnő a befektetők érdeklődése Szeged és környéke iránt
– lényegesen több lesz a munkahely a térségben

Átrendezte a járvány a balatoni üdülőpiacot

A nyaralóvásárlók körében a Balaton népszerűsége továbbra is töretlen, és az idei év első öt hónapjában az olcsóbb ingatlanok voltak a legkeresettebbek:.

Jöhetnének a százéves amerikai kötvények

Többször elvetették már a százéves lejáratú kötvények ötletét, de elemzők szerint a mostani hozamsivatagban logikus lépés lenne a kibocsátásuk az Egyesült Államokban. Mnuchin egyelőre kivár.

A kormány biztosítja a Lánchíd felújítására a hatmilliárd forintot

A kormány a Lánchíd felújítására még Tarlós István főpolgármestersége idején tett ígéretet.

A szervezet költségvetése volt a fő téma a Nemzeti Kulturális Tanács ülésén

A Nemzeti Kulturális Tanács ülésén az az élet újraindítása mellett a védekezésről is beszéltek a felek.
Világgazdaság Piactér