Idén ismét gigantikus lehet a hiány

Célszerű újragondolni a 2021-es költségvetést, az előző évi rekordhiány után idén is 6-8 százalék körül alakulhat a deficit – mondta a Világgazdaságnak Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke, miután az államháztartás első kéthavi hiánya elérte az 540 milliárd forintot. Hozzátette: bár a tavalyi végleges számok egyelőre nem ismertek, a kabinet várhatóan a 2020-as hiányadatokhoz fogja igazítani az idei büdzsét. A számvevőszék korábbi elnöke hangsúlyozta, amennyivel később indul újra a gazdaság, és amennyivel elhúzódnak a lezárások, azzal arányosan emelkednek a költségvetés terhei is. Mindez azt is jelenti, hogy

a Pénzügyminisztérium korábbi 6-6,5 százalékos hiánycélja hamarosan feljebb tolódhat.

Kovács Árpád jelezte, hogy ezúttal a növekedés a feltétele az egyensúly megteremtésének.

A koronavírus-válság tavaly alaposan felborította az államháztartási folyamatokat, az egész éves hiány 5548 milliárd forint volt, a Pénzügyminisztérium becslése szerint elérte a GDP 9 százalékát, megtörve ezzel csaknem tíz év kedvező trendjét. Kovács Árpád elmondta, hogy a szigorú költségvetési fegyelemhez egyelőre semmiképp nem lehet visszatérni. Óriási hiba lenne, ha egyik pillanatról a másikra drasztikus hiánycsökkentésbe, azaz megszorításokba kezdene a kormány,

abba gyakorlatilag belerokkanna a gazdaság.

Véleménye szerint a 3 százalékos maastrichti kritérium csak három-négy éves távlatban érhető el. Hasonlóan konzervatív szemléletű a Pénzügyminisztérium által a pénzügyi visszarendeződés támogatására tavaly év végén felvázolt forgatókönyv, amely szerint a 2021–2024 közötti időszakban érhető el a fiskális konszolidáció.

A Költségvetési Tanács elnöke hangsúlyozta, hogy a jóléti programoknak, továbbá az infrastrukturális és fenntarthatósági beruházásoknak egyaránt folytatódniuk kell. Ezért is – mint mondta – „elkoptatásra van szükség az államadósság és a hiány esetében”. A tavalyi hiánnyal kapcsolatban megjegyezte, hogy a kormányzat láthatóan tradicionális beavatkozást hajtott végre a gazdaságban a nagy infrastrukturális programok finanszírozásával. Ahogy a Világgazdaság korábban megírta, 2020-ban a Gazdaságvédelmi Alap ráfordításainak háromnegyede, mintegy 3000 milliárd forint beruházási célokat szolgált.

A szigorú adósságszabályok miatt idén legalább 0,1 százalékkal csökkennie kell az államadósságnak, miután a tavalyi deficit nyomán 80 százalék fölé emelkedett a GDP-arányos mutató.

A koronavírus-járvány előtt még 2022-ig tartották megvalósíthatónak a régóta várt 60 százalékos államadósságszint elérését. Kovács Árpád rámutatott, hogy mivel jók voltak a pozíciók, és szélesebb volt az eszköztár is, ennek eredményeképp tudták elengedni a hiányt és működésben tartani a gazdaságot. Várakozásai szerint az államadósság hat-nyolc év múlva süllyedhet a bruttó hazai termék 60 százaléka alá, és a kamatok középtávon is alacsonyak maradnak, így a finanszírozással nem lehet probléma. A makrogazdasági és költségvetési folyamatokról a májusban megjelenő konvergenciaprogram ad részletesebb képet, abból egyúttal a kormányzati tervek is megismerhetők lesznek.