Tovább nőhetett a drágulás üteme
A februári 3,1 százalékról 3,7-re ugorhatott a márciusi éves alapon mért infláció a Világgazdaság elemzői konszenzusa szerint. A Központi Statisztikai Hivatal péntek reggel teszi közzé a tényadatot. A szakértők szerint a tavalyi alacsony bázis, az olaj drágulása és a jövedékiadó-emelés állhat a gyors dinamika hátterében. Az árak változása zömmel a monetáris politikai határokon kívüli tételek áremelkedésének tudható be,
az elemzői konszenzus 4,1 százalékról 4 százalékra csökkenő maginflációt és 3,4 százalékon stagnáló adószűrt maginflációt jelez.
A Magyar Nemzeti Bank 3,5–3,9 százalékos sávba várja a márciusi pénzromlást, vagyis a 2–4 százalékos toleranciasávon belül alakulhat a fogyasztóiár-index. A két hete kiadott inflációs jelentésben felhívták a figyelmet: az üzemanyagok és a dohánytermékek jövedéki adójának növelése önmagában 0,9 százalékponttal emeli a márciusi fogyasztóiár-indexet. Az előző havi konszenzusunkban az elemzők prognózisának összesítése után 3,5, a januári felmérésünkkor pedig csupán 3,3 százalékos inflációval kalkulálhattunk 2021-re, ami mostanra már 3,9 százalékra szökött fel. A jelentős emelkedésben az inflációs folyamatok alakulása mellett annak is szerepe lehet, hogy az MNB frissített előrejelzésében 3,8-3,9 százalékos drágulási ütemmel kalkulál az idei évre.
Virovácz Péter felhívta a figyelmet: az újranyitás inflációs sokkot okozhat, ami májusban tetőzhet. Az MNB márciusban várhatóan nem lép, de ha bebizonyosodik az árváltozás tartóssága, elképzelhető a monetáris politikai beavatkozás. Az ING Bank vezető elemzője rámutatott:
ha az 1 százalék körüli kamatkörnyezet és a 10 százalék körüli várható nominális GDP-bővülés közötti feszültség megijeszti a befektetőket, akkor április–májusban igen magas inflációs adatokra számíthatunk.
Regős Gábor szerint az infláció emelkedése most nem hozza lépéskényszerbe a jegybankot, mivel az olajárból fakadó növekedés ismert, ám az esetleg tartósan fennmaradó magas szintre reagálhat az MNB. Suppan Gergely várakozása szerint a gazdaság nyitása után felpattanhatnak a szolgáltatási árak a hirtelen megjelenő munkaerőhiány, a várható bérrobbanás és az elmaradt bevételek pótlása következtében. A túléléshez felvett áthidaló hiteleket is törleszteniük kell a vállalkozásoknak, amihez a korábbinál magasabb árrés alkalmazása szükséges. A szakértő szerint
elképzelhető, hogy az év második felében is magas marad az infláció, ami kamatemelésre kényszerítheti az MNB-t.
