Visszafordíthatatlan károkat okoz az aszály: a földeken és az állattartó telepeken is egyre súlyosabb a helyzet
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA magyarországi szántóföldek jelentős részén már visszafordíthatatlan károkat okozott a hónapok óta tartó aszály, a következő napok erősödő hősége pedig tovább gyorsíthatja a növények idő előtti száradását. A vízhiány az állattartást is egyre érzékenyebben érinti: romlik a legelők állapota, csökkenhet a tömegtakarmány mennyisége, miközben az állatok hűtése és itatása jelentős többletköltséget ró a gazdaságokra.
Az elmúlt napok szórványos záporai nem hoztak érdemi fordulatot, országos szinten tovább súlyosbodott az aszályhelyzet. A HungaroMet legfrissebb agrometeorológiai elemzése szerint a következő 8–10 napban a csapadékhiányhoz egyre erősebb hőstressz és légköri aszály társulhat. Ez tovább gyorsítja az öntözés nélkül termesztett nyári növények száradását, és újabb termésveszteséget okozhat.
Súlyos vízhiány alakult ki
Az elmúlt harminc napban csak a nyugati, délnyugati országrészben, valamint északkeleten haladta meg nagyobb területen a csapadék mennyisége a 25 millimétert. Az Alföldön, illetve a Dunántúl északkeleti és keleti részén sokfelé mindössze 5–10 milliméter esett, ami töredéke az ilyenkor szokásos mennyiségnek.
A kilencvennapos csapadékhiány nagy területen eléri a 80–130 millimétert. Az ország túlnyomó részén kritikusan száraz a talaj: a felső fél-egy méteres réteg nedvességtartalma sokfelé a növények számára hasznosítható vízkészlet 20 százalékát sem éri el. A telítettséghez képest már 120–180 milliméter víz hiányzik a talajból.
A kukoricában már visszafordíthatatlan a kár
A legsúlyosabb helyzetben továbbra is a kukorica van. Az öntözetlen állományok az ország legtöbb térségében nagyon gyengék, kedvezőbb körülményekkel lényegében csak a Dunántúl legdélebbi részén lehet találkozni. A HungaroMet szerint az ország más részein a szezon eleje óta tartó aszály már visszafordíthatatlan károkat okozott.
A műholdas vegetációs index alapján a kukoricaállományok állapota jellemzően még a rendkívül aszályos 2022-es szinttől is elmarad. A napraforgó már elvirágzott, de zöldtömege szintén rendkívül alacsony, sokfelé ugyancsak kisebb a négy évvel korábban mértnél.
Az ország túlnyomó részén nagyfokú mezőgazdasági aszály van. Április eleje óta az időszak 79 százalékában Magyarország területének legalább 30 százalékát közepes vagy annál súlyosabb aszály érintette. A legtöbb aszályos napot
- Pest vármegyében (102 napot)
- és Hajdú-Biharban (100 napot)
regisztrálták.
A hőség nemcsak kiszárítja, hanem a normálisnál gyorsabb fejlődésre is kényszeríti a növényeket. A kukorica tenyészidőszakának hőösszege az ország nagy részén 60–100 foknappal meghaladja a sokéves átlagot. Emiatt a vegetáció előrébb jár, az aszály okozta kényszerérés pedig tovább rövidíti a szem- és magképződés időszakát.
A Világgazdaság által ismertetett JRC MARS-jelentés szerint az Európai Bizottság kutatóintézete valamennyi tavaszi és nyári növény hozamkilátását lefelé módosította. A legnagyobb, 6–7 százalékos korrekciót a szemes kukoricánál és a napraforgónál hajtották végre.
Magyarország az egyik legsúlyosabban érintett uniós tagállam. A COCERAL júniusi és júliusi prognózisának összevetése alapján a hazai gabonatermésre vonatkozó becslést egyetlen hónap alatt mintegy 2,4 millió tonnával vágták vissza. A kiesés termelői áron számított értéke elérheti a 444 millió eurót, vagyis megközelítheti a 180 milliárd forintot. Az EU-ban és az Egyesült Királyságban együttesen csaknem 9 millió tonnával romlott a gabonatermés várható eredménye.
Az állattartók költségeit is megdobja a hőség
Az aszály az állattenyésztést részben a takarmánytermelésen keresztül sújtja. A műholdas adatok szerint a felszín feletti növényi szárazanyag mennyisége július második harmadában szinte az egész országban jelentősen elmaradt az előző öt év átlagától. A hiány különösen a nagyobb összefüggő szántókkal és legelőkkel rendelkező térségekben növekszik.
A kiszáradó legelők rövidebb legeltetési időszakot és gyengébb fűhozamot eredményeznek, ezért az állattartóknak korábban kell megkezdeniük a télre eltett takarmány felhasználását vagy külső forrásból kell szénát, szilázst és abraktakarmányt beszerezniük. A gyenge kukoricatermés különösen érzékenyen érintheti a sertés-, baromfi- és szarvasmarha-ágazatot, mivel a kukorica a hazai takarmányozás egyik legfontosabb alapanyaga.
A hőstressz közvetlenül is rontja az állatok teljesítményét. A tejelő szarvasmarhák takarmányfelvétele és tejhozama csökkenhet, a sertések és a baromfik súlygyarapodása lassulhat, a termékenységi mutatók pedig több állatfajnál romolhatnak. A telepeknek közben több vizet és energiát kell felhasználniuk az itatáshoz, a szellőztetéshez, a párásításhoz és a hűtéshez. A hőség így egyszerre emeli a takarmány-, víz- és villamosenergia-költségeket.
A probléma a feldolgozóiparban is továbbgyűrűzhet. Ha a gyenge kukoricatermés nem fedezi a hazai igényeket, az állattartóknak, a takarmánygyártóknak, valamint a keményítő-, izocukor- és bioetanolgyártóknak nagyobb mennyiséget kell importból beszerezniük. Ez növeli az árfolyam- és szállítási kitettséget, miközben a magyar gabonaexport lehetőségei szűkülnek.
Apadnak a folyók: a hajózás, az energiaellátás és az ivóvízbázisok is érintettek
A csapadékhiány következményei már nem állnak meg a termőföldek határán. A Duna és a Tisza vízállása több helyen negatív rekordokat dönt, a rendkívül alacsony vízszint pedig egyre komolyabb gazdasági károkat okoz.
A Világgazdaság beszámolója szerint a Mahart az extrém alacsony dunai vízállás miatt több járatát felfüggesztette vagy módosította. Nem közlekedik egyebek mellett a Budapest–Szentendre, a Budapest–Visegrád és a Visegrád–Esztergom járat, valamint a szárnyashajó sem.
Az apadás a turizmus mellett a teljes logisztikai láncot érinti. A teherhajók csak kisebb rakománnyal közlekedhetnek, egyes szakaszokon pedig várakozni vagy kerülni kényszerülnek. Ez növeli az egy tonnára jutó fuvarköltséget, lassítja a gabona, az üzemanyag, a műtrágya és más tömegáruk szállítását, és nagyobb terhet helyezhet a közúti és vasúti fuvarozásra. Az üzemanyagot szállító hajók fennakadása a hazai benzin- és gázolajpiac ellátását is érintheti.
Az alacsony vízállás az energiatermelést is veszélyeztetheti, mert csökken a vízerőművek termelése, és nehezebbé válhat a folyóvizet hűtésre használó erőművek működtetése. A felmelegedő, kisebb vízhozamú folyókba ugyanis csak korlátozottan lehet visszaengedni a hűtővizet.
A folyók apadása ugyanakkor nem jelenti automatikusan azt, hogy azonnali ivóvízhiány alakul ki. A Duna mentén a vízellátás jelentős része parti szűrésű kutakból történik: a folyó vize a kavicsos-homokos mederanyagon átszivárogva jut el a kutakhoz. Tartósan alacsony vízállás esetén azonban csökkenhet a kutak utánpótlása és vízhozama, megváltozhat az áramlás iránya, valamint nagyobb üzemeltetési terhelés hárulhat a vízművekre.
A VG által ismertetett szakmai értékelés szerint a parti szűrésű rendszerek megfelelő üzemeltetés mellett továbbra is biztonságosan működhetnek, de a tartós apadás fokozott ellenőrzést igényel. Budapest vízellátása jelenleg stabil, hosszabb távon azonban a kutak, a vezetékhálózat és a vízmegtartást szolgáló infrastruktúra fejlesztése nélkül egyre drágább lehet a biztonságos szolgáltatás fenntartása.
A hőség ráadásul éppen akkor növeli meg a lakossági és mezőgazdasági vízigényt, amikor a felszíni és felszín alatti vízkészletek utánpótlása gyengül. Így a mostani aszály már nem kizárólag agrárgazdasági probléma: egyszerre érinti az élelmiszer-termelést, az állattartást, a közlekedést, az energiaellátást, a turizmust és az ivóvízbiztonságot.
