Új gazdasági csapás közelít: a „szuper El Nino” elszabadíthatja az élelmiszerárakat – Magyarország sem marad teljesen érintetlen, de Ázsia kapja a hatalmas pofont
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA meteorológiai előrejelzések szerint rendkívül erős El Nino alakulhat ki, amely súlyos aszályokat, szélsőséges esőzéseket és mezőgazdasági károkat okozhat világszerte. Az időjárási jelenség az élelmiszerek drágulásán keresztül a jegybankok kamatpolitikáját és a feltörekvő országok gazdasági növekedését is alapjaiban befolyásolhatja – írta a Futurism.
Az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal 81 százalékos valószínűséget ad annak, hogy október és december között nagyon erős El Nino alakul ki.
Ha ez bekövetkezik, az időjárási esemény az 1950 óta mért legerősebbek közé kerülhet, ezért a piacokon már „szuper El Ninóként” emlegetik.
A jelenség általában két-hét évente alakul ki, amikor a Csendes-óceán középső és keleti részén a tengervíz a megszokottnál jobban felmelegszik. Ez világszerte átrendezi a csapadék eloszlását: Ázsia egyes részeire aszályt, Dél-Amerikába viszont rendkívüli esőzéseket hozhat.
Veszélybe került a világ egyik legfontosabb rizstermése az El Nino miatt
A legsúlyosabb gazdasági következmények Indiában jelentkezhetnek. Az ország éves csapadékának csaknem hetven százalékát a monszun biztosítja, az indiai meteorológiai szolgálat azonban több mint egy évtizede nem látott száraz időszakra számít.
A monszun idei csapadékmennyisége kilencven százaléka lehet, ami 2015 óta a leggyengébb érték. Az indiai termőföldek csaknem fele nem rendelkezik öntözőrendszerrel, ezért a mezőgazdaság közvetlenül függ az esőtől. A gyenge monszun veszélyezteti
- a rizs,
- a kukorica,
- a cukor,
- a gyapot,
- a hüvelyesek
- és az olajos magvak
termését. India a világ legnagyobb rizsexportőre és második legnagyobb cukortermelője, így a kiesés gyorsan megjelenhetne a nemzetközi élelmiszerárakban is.
Az indiai pénzromlás egy erőteljes élelmiszerár-emelkedés esetén 5,5 százalék közelébe gyorsulhat. Ez a jegybankot további szigorításra kényszerítheti, miközben az országot már a közel-keleti konfliktus miatt megugró energiaköltségek is terhelik.
A jegybankok nem tudnak lazítani
A fejlődő országok azért különösen sérülékenyek, mert a háztartások jövedelmük nagyobb részét költik élelmiszerre, gazdaságukban pedig az átlagosnál nagyobb súlya van a mezőgazdaságnak. Egy rossz termés ezért egyszerre emeli az árakat, csökkenti a vidéki jövedelmeket és fékezi a fogyasztást.
A Fülöp-szigetek, Indonézia, Dél-Korea, Pakisztán és Srí Lanka jegybankja 2026-ban már legalább egyszer kamatot emelt. Egy erőteljes El Nino miatt a hitelköltségek akár a következő év elejéig is magasak maradhatnak.
Gary Tan, az Allspring Global Investments portfóliómenedzsere szerint az El Nino még tartósabbá teheti az áremelkedést. A piacon ezért az év második felére újabb kamatemeléseket várnak, különösen
- Indiában,
- Indonéziában,
- Vietnámban
- és Thaiföldön.
Az ázsiai országok helyzetét tovább rontja, hogy több deviza – köztük az indiai rúpia és az indonéz rúpia – történelmi mélypont közelében jár. A gyenge árfolyam még drágábbá teszi az importált élelmiszereket, energiát és műtrágyát.
Afrikát és Latin-Amerikát sem kíméli
Afrikában Kenya és Dél-Afrika mezőgazdasága kerülhet veszélybe. Az aszály visszafoghatja a termelést és szűkítheti az élelmiszerkínálatot, miközben az S&P Global szerint az időjárási sokkok egyes államok hitelminősítését is veszélyeztethetik.
Latin-Amerikában Kolumbia az egyik legsérülékenyebb ország.
Az alacsony csapadékmennyiség nemcsak a termést csökkentheti, hanem a vízerőművek termelését is visszafoghatja. Emiatt drágább, fosszilis alapú erőműveket kellene beindítani, ami tovább emelné az energiaárakat.
Peruban a halászatot és a mezőgazdaságot veszélyezteti az éghajlati jelenség, Argentína viszont akár nyerhet is rajta:
a több csapadék javíthatja a gabonatermést, növelheti az exportbevételeket és erősítheti a devizatartalékokat.
Magyarország közvetetten érezheti meg
A Reuters elemzése szerint Közép- és Kelet-Európában történelmileg mérsékeltebb az El Nino közvetlen hatása. A befektetők többek között ezért továbbra is kamatcsökkentésekre számítanak
- Magyarországon,
- Lengyelországban
- és Romániában.
A térség azonban nem marad teljesen védett. Az indiai rizs, a cukor, az étolaj, a takarmányok vagy más mezőgazdasági termékek világpiaci drágulása az európai importárakban is megjelenhet. A „szuper El Nino” így több ezer kilométeres távolságból is megnehezítheti az élelmiszerárak tartós mérséklődését Magyarországon.
