Visszatér az élet a magyar gazdaságba, nagyot nőtt a GDP
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságMagyarország GDP-je 2,6 százalékkal nőtt a második negyedévben az előző év azonos időszakához viszonyítva - közölte a KSH. Az elemzők 2,1 százalék körüli növekedést vártak.
A növekedéshez a legnagyobb mértékben a piaci szolgáltatások, valamint az ipar és a mezőgazdaság járultak hozzá. Az építőipar teljesítménye ugyanakkor továbbra is mérsékelte a növekedést.
A kedvező eredmény többé-kevésbé várható volt, látva az elmúlt negyedév havi rendszerességgel közzétett adatait - kommentálták az ING elemzői az adatokat. A termelési oldalról szerintük vélhetően a szolgáltatások húzták a növekedést, hiszen a kiskereskedelmi forgalom stabil növekedést mutatott. Az ipari teljesítmény is kedvezően alakulhatott, hiszen a termelési és értékesítési volumenek alapján is pozitív lehetett a GDP-növekedéshez való hozzájárulása, ezzel kiküszöbölve az első negyedéves csorbát. Az építőipar is már mutatott biztató jeleket, főként a tegnap közzétett júniusi adatok alapján, ami arra mindenképpen elég volt, hogy negyedéves bázison már bővüljön az építőipar teljesítménye.
A CIB gyorselemzése arra is felhívta viszont a figyelmet: óvatosságra intő a naptárhatással, illetve naptárhatással és szezonálisan is kiigazított növekedési ütem, ami elmarad a nyers adattól és a különbség a szokásosnál lényegesen nagyobb.
Az ipar azért mutat nagy ingadozásokat, mert a feldolgozóipar csaknem egyharmadát adó autógyártás az elmúlt évek gyors növekedése után megtorpant. A nagy cégek teljes kapacitás közelében termelnek, az elmúlt hónapokban a modellváltások miatti szünetek is fékezték a bővülést. Az autógyártáson kívül pedig láthatóan nincs olyan ágazat, amelyik óriási lendületet adna az iparnak.
Felhasználási oldalról a Raiffeisen Bank szakértői azt várták, hogy a fogyasztás lesz a húzóerő. Kiemelték, hogy a kiskereskedelem forgalma már 36 hónapja bővül, ami főként a javuló foglalkoztatás és az alacsony infláció kedvező hatásával magyarázható. A legtöbb elemző szerint idén visszaesnek a beruházások, miután az európai uniós források hiányoznak az elmúlt két év dinamikus lehívása után. Az idei év elejétől ugyanis már nem lehet lehívni a 2007–13-as uniós költségvetési ciklusból, a 2014–20-asból pedig még csak csordogálnak a pénzek.
Suppan Gergely, a TakarékBank vezető közgazdásza hangsúlyozta azt is, hogy a GDP-növekedést az építőipar lefelé húzhatta. Az áprilisi 30 százalékos hanyatlás után májusban 26 százalékkal zuhant az építőipar, ami hasonlóan rossz teljesítmény, mint az első negyedévben. Móró Tamás, a Concorde közgazdásza ehhez azt tette hozzá, hogy a mezőgazdaság növelhette a GDP-t, mert hiába vannak alacsonyan az árak, a volumen bővülhetett.
Az év második fele jobban alakulhat. Petz Raymund, a GKI Gazdaságkutató ügyvezető igazgatója úgy véli, a második fél évben 2–2,5 százalék között lehet a GDP-növekedés üteme, amit a dinamikus fogyasztásbővülés mellett az ipar jobb teljesítménye, valamint az építőipar visszaesésének mérséklődése segít majd. „Ezt főként az EU-pénzek lehívásának felgyorsulása segíti majd, hiszen hiába indulnak be a lakásépítések, az a teljes építőipar mindössze 7-8 százaléka” – hangsúlyozta Petz, aki szerint ezért hiába lesz lakáspiaci boom, a növekedés az EU-forrásoktól függ.
