"Magyarország sikerrel vette a legnehezebb akadályt" - interjú Varga Mihállyal

Minden elemzőt meglepett, hogy felminősítette Magyarországot az S&P, mert stabil, és nem a besorolás javítására utaló pozitív kilátást tartottak érvényben. Önt is váratlanul érte a lépés?

– A befektetési kategóriába kerülés már évek óta időszerű volt. Láthattuk ezt abból is, hogy a piac már évekkel ezelőtt beárazta a magyar gazdaságot, az országkockázati felár és az állampapírok után fizetendő hozamok már a felminősítések előtt is a befektetésre ajánlott országok mutatóival közel azonos szinten voltak. Emellett szinte valamennyi makrogazdasági mutatónk javult az elmúlt években: ha csak a legfrissebb adatokat nézzük, 2,6 százalékos gazdasági növekedés volt a második negyedévben, 15 éve nem volt ilyen alacsony az államháztartás hiánya, 5 százalékra csökkent a munkanélküliségi ráta, de a folyamatosan csökkenő államadósság és a tartósan pozitív fizetési mérleg is mind-mind a felminősítés irányába mutattak. A hitelminősítők valamiért sokkal lassabban lépnek, de az elmúlt évek kiemelkedő teljesítménye után már számukra is kényelmetlen lett volna nem elismerni a magyar gazdaság, a magyar emberek munkájának eredményeit.

Az S&P döntése nyomán még olcsóbb lehet az államadósság finanszírozása. Növekszik-e a költségvetési mozgástér a felminősítés nyomán, és gondolkoznak-e azon, hogy ezt további gazdaságélénkítésre használják ki?

– A kormány költségvetési szemlélete a felminősítések után is változatlan marad, következetes és fegyelmezett gazdálkodás jellemzi majd a jövőben is. Ugyanakkor, ha van költségvetési mozgástér – márpedig a várakozásokat meghaladó költségvetési bevételeknek köszönhetően jelenleg ilyen helyzetről beszélhetünk –, akkor azt kell mérlegelnie a kormánynak, hogy a többletbevételeket mire fordítja. Ezek között fontos helyen vannak a gazdaságélénkítő, stabil növekedést erősítő intézkedések.

Már két hitelminősítőnél vagyunk a befektetésre ajánlott sáv legalsó lépcsőfokán, és novemberben a Moody''s is kiemelheti az országot a bóvliból. A következő években feljebb tudunk-e még mászni a létrán?

– A felzárkózás Európa fejlettebb részeihez, amely az elmúlt évek munkájára épülő hosszabb folyamat, a későbbiekben természetesen további felminősítéseket jelenthet. De nem a hitelminősítéseket nézzük a gazdaságpolitika tervezésénél. Azt, hogy a magyar gazdaság növekedési pályán van, a hitelminősítőket jóval megelőzve a nemzetközi szervezetek és a piaci elemzők gazdasági előrejelzései is alátámasztják.

[caption id="" align="alignleft" width="600"] Varga Mihály: az élénkítés csak az egyensúly tartása mellett lehetséges. fotó: Veres Viktor[/caption]A további felminősítéshez még alacsonyabb hiány és gyorsan csökkenő adósság kellene az S&P szerint. Ez a választások előtt elképzelhetetlennek tűnik. Egy időre akkor búcsút inthetünk annak, hogy még feljebb minősítsenek? Mikor kerülhetünk be újra a 2000-es évek elején egyszer már egyszer elért, „A” osztályba?

– Ne feledjük, hogy sok elemzőnek még az S&P pénteki lépése is elképzelhetetlennek tűnt. A hitelminősítések világában a befektetésre ajánlott kategóriába kerülés a legnehezebb akadály. Magyarország ezt sikerrel vette. Nem gondolom, hogy a jövőre nézve nem lennének pozitívak a kilátásaink: a piac magasabb kategóriára árazza Magyarországot, és a már említett makrogazdasági mutatók is trendszerűen javulnak.

Az S&P azonban a kockázatok között említette azt, hogyha az állam még több céget vásárol, vagy nagyobb gazdaságélénkítésről dönt. A hitelminősítő szakértőivel való találkozók során jelezték, hogy ilyen lépések várhatóak?

– Nincs kormánydöntés vagy kifejezett kormányzati szándék újabb cégek vásárlására, ugyanakkor a kormány csak akkor dönt egy gazdasági társaság megvásárlásáról, ha az adásvétel a magyar állam számára kifizetődő, jó befektetés. A növekedés erősítése folyamatos, azonban ez kockázatot a legkevésbé sem jelent a költségvetésnek. A kormány szigorúan tartja a hiánycélt, így minden gazdaságösztönző lépésre csak a fiskális egyensúly megtartása mellett kerülhet sor.

Milyen gazdaságélénkítő intézkedéseket tesz a kormány?

– A válságot követően a gazdaság rendbetételével elértük, hogy tartós és stabil gazdasági növekedés legyen Magyarországon. Most ennek fenntarthatósága a cél, vagyis hogy az elkövetkező években tartósan 3 százalék fölött bővüljön a gazdaság. Ennek egyik kulcsa a munkaerőpiaci kihívások kezelése, így például az egyre több ágazatban megjelenő szakképzett munkaerő-hiány mérséklése és a foglalkoztatás további növelése. Ennek érdekében egyebek mellett gyorsítani akarjuk a munkavállalók elhelyezkedését a foglalkoztatási problémákkal küzdő vállalatoknál, de egyeztetéseket folytatunk a járulékcsökkentésről is. A gazdasági partnerekkel egyetértünk abban, hogy a közterhek mérséklésének következő lépcsője a járulékok csökkentése lehet.

A hitelminősítő tart a munkaerőhiány miatti magas bérnyomástól is. A gazdasági tárca aggódik-e amiatt, hogy a bérnövekedés nincs összhangban a termelékenységgel, s ezáltal romlik majd a versenyképességünk? Vagy esetleg attól, hogy gyors áremelkedési ütemhez vezet a béremelési hullám?

– Ugyan a reálbérek már több mint 3 éve nőnek Magyarországon, ha az uniós összehasonlítást vizsgáljuk, van tere a béremeléseknek. Az infláció a várakozásaink szerint alakul, Magyarországon gyakorlatilag megszűnt az infláció, az európai folyamatok és az olajár hatásai miatt nem számítunk gyors áremelkedésekre.

Az S&P megemlíti az is, hogy az ingatlanárak olyan gyorsan nőttek nálunk az idei év elején, mint sehol máshol az EU-ban. Nem félnek attól a gazdasági tárcánál, hogy a lakásprogramok ingatlanpiaci lufit hoznak létre?
– Az elmúlt években nagyon alacsony szintre zuhant az újépítésű lakások száma, az otthonteremtési program egyik fő célkitűzése éppen az volt, hogy ezen változtasson. A szűkös kínálat miatt várható volt az árak átmeneti emelkedése – amelyek egyébként nemrégiben haladták meg a 2008-as szintet –, azonban az új lakások építése, az építőanyag gyártás felfutásának következtében egyensúlyba kerül majd a piac. Az újlakás-kínálat fel fog zárkózni a kereslethez, az első félévben az építési engedélyek száma csaknem 140 százalékkal nőtt. A Családi Otthonteremtési Kedvezményt és a hitelezési szabályokat is úgy alakítottuk, hogy elkerüljük a tömeges túlzott tehervállalást.