Soha egyetlen forint normatív állami támogatást nem kapott megalapítása után, működése alatt a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány, amely Pungor Ernő akadémikus kezdeményezésére műszaki-természettudományi alkalmazott kutatás-fejlesztés végzésére és ezen keresztül elsősorban a magyar gazdaság támogatására jött létre 1993-ban. Közvetlen hazai és nemzetközi vállalati megrendelésekből, illetve hazai és nemzetközi pályázati forrásokból működteti hat kutatóintézetét a szervezet, ez egyedi jelenség Magyarországon – tudtuk meg Hoffmann Zoltán gazdasági igazgatótól.
Évente mintegy 80-100 projekt megvalósítása zajlik a kutatóhelyeken, a megrendelők között különböző méretű hazai vállalatok (Mol, Paksi Atomerőmű, Dunaferr, Pannon GSM [Telenor], Suzuki, MKB, Malév stb.) és külföldi partnerek (például Rautaruukki, Slovnaft, Alcoa stb.) egyaránt megtalálhatók, csakúgy, mint hazai egészségügyi szolgáltatók, kórházak, szakrendelők. Az elmúlt 17 évben több mint 400 céggel működtek együtt, minden esetben a valós ipari és üzleti igények kielégítésére koncentrálva. Az üzleti mérlegük pozitív, ez szintén nagy szó. Az eddigi eredményeket kb. 200 főállású alkalmazottal és éves szinten átlagosan 30-40 külső szakértő, alvállalkozó közreműködésével érték el.
A közalapítvány alapvető célja minél több technológiatranszfer megvalósítása, a kutatás-fejlesztési eredmények gazdasági hasznosítása. Az a feladata, hogy áthidalja az alapkutatási, elméleti eredmények és a gazdaság igényei között meglévő esetenkénti szakadékot. Vagyis a teljes innovációs láncot – az alap- és alkalmazott kutatást, illetve a kísérleti fejlesztést, az eredmények implementációját – átfogja tevékenységével.
Ami a rendelkezésre álló eszközöket illeti, Hoffmann Zoltán elsőként a Magyarországon az egyik legkorszerűbbnek számító miskolci nanotechnológiai eszközparkot említette. Itt mintegy 800 millió forint értékű műszerállományuk van nanotechnológiai mérésekre. A szegedi Genomikai Intézetben van egy DNS-szekvenáló, ezzel azt tudják vizsgálni, hogy ki milyen valószínűséggel hajlamos különböző betegségekre, amely megalapozza a személyre szabott orvoslást. A Logisztikai és Gyártástechnikai Intézetben rendelkezésre áll egy különleges biomechanikai vizsgáló berendezés, amely implantátumok speciális biaxilális biomechanikai élettartam-vizsgálatait teszi lehetővé.
A projektek szintén nagyon változatosak. A Molnak három év alatt dolgoztak ki egy kockázatalapú karbantartási rendszert, amelyet be is üzemeltek. A Pannon megrendelésére készítettek egy mobil EKG-rendszert, amelyben GSM-hálózaton keresztül jutnak el az otthon lévő beteg EKG- és egyéb egészségügyi adatai az orvoshoz. A most futó projektek közül nagyon érdekes a Nanobact elnevezésű, amelynek során a nanotechnológiával előállított ezüstrészecskék antibakteriális hatását alkalmazzák különböző területeken, például csípőprotézisek beültetésénél a fertőzés megelőzésére. A Biotechnológiai Intézetben szintén vannak érdekes kísérletek, ezek közül az egyiket már know-how-ként megvásárolta egy izraeli cég. Az Anyagtudományi Intézetben a ZF Hungária megrendelésére fogaskerekek speciális megmunkálását végzik lézerhegesztéssel. A Mátrai Erőműnek stirlingmotor és napkollektor kombinációjával hajtanak végre egy napenergiából elektromos áramot előállító fejlesztést. A Corvus Aircraftnak fémhab-technológia alkalmazásával robbanásbiztos repülőgép-üzemanyagtartályt alakítanak ki. A Richter Gedeon gyógyszergyárral közösen most egy liposzómába – zsírgömböcskébe – csomagolt rákgyógyszer kifejlesztésén dolgoznak. Erre a közalapítványnak nemzetközi szabadalma is van egy izraeli kutatóintézettel közösen.
A közalapítványnak kiterjedtek a nemzetközi kapcsolatai is. Az Ipari Kommunikációs és Technológiai Intézet például magyar–német kormányközi megállapodás alapján jött létre. Ugyanilyen – magyar–francia – kooperáció eredménye a Genomikai Intézet, és kétoldalú, magyar– orosz megállapodás révén született meg a Nanotechnológiai Intézet is. Ezek az együttműködések nemcsak a nemzetközi projektekben való részvételt segítik elő, hanem hozzájárulnak a nemzetközi trendek megismerése révén a hazai és az alapítványi kutatási-fejlesztési tervek kialakításához is. Rendkívül értékesnek tartják a tudományos és technológiai együttműködéseket is az argentin, dél-afrikai, finn, francia, horvát, izraeli, japán, kínai, dél-koreai, mexikói, német, amerikai, szlovén partnerekkel is. A finn Rautaruukki acélgyártó cégnek például szoftverfejlesztést végeztek, ahol önszervező neuronhálók alkalmazásával optimalizálták a meleghengerelt acéllemezek geometriai és mechanikai tulajdonságait. Számos projektben vesz részt a közalapítvány az Európai Unió 7. keretprogramjában is.
Az elmúlt három évben a lehetőségek alapján – az ipari megrendelések mellett – jelentős hazai és nemzetközi pályázati forrásokat tudott elnyerni a szervezet. A 2009-es mérleg szerinti árbevételből – amely 2,018 milliárd forint volt – a pályázati források 53 százalékot képviseltek. VG
A közalapítvány kutatóhelyei
– Anyagtudományi és Technológiai Intézet, Budapest
– Biotechnológia Intézet, Szeged
– Ipari Kommunikációs Technológiai Innovációs Intézet, Budapest
– Logisztikai és Gyártástechnikai Intézet, Miskolctapolca
– Nanotechnológiai Intézet, Miskolc
– Növénygenomikai, Humán Biotechnológiai és Bioenergiai Intézet, Szeged
