Jövő év elején elkezdődik a csaknem hetven épületből – összeszerelő műhelyekből, betonüzemekből, irodaépületekből – álló felvonulási terület kialakítása a két új paksi blokknak helyet területen. Az uniós vizsgálatok kedvező lezárása után tehát elkezdődhetett a megvalósítás szakasza. A projekttársaságnak az új blokkok megépítése után feladata lesz a blokkok működtetése is, ez tükröződik a társaság nevében is (Paks II. Atomerőmű Zrt.).
Paks II. már számos fontos engedélyt megszerzett: jogerőre emelkedett a környezetvédelmi engedély, a projekt megkapta a telephelyengedélyt, megvan az elvi vízjogi engedély és a villamos energia hálózathoz történő csatlakozáshoz szükséges elvi kapcsolódási engedély. Hamarosan pedig újabb mérföldkőhöz érkezik a projekt: a társaság nyáron benyújtja a létesítési engedély iránti kérelmet az Országos Atomenergia Hivatalhoz. Ez a legnagyobb, legbonyolultabb és talán legfontosabb engedély az egész folyamatban, ennek kedvező elbírálása esetén 2020-ban elindulhat az ötös blokk építése. A két új egység átadására 2026-ban és 2027-ben kerülhet sor. Egy dolgot lényeges leszögezni: az egész projekt során a biztonság a legfontosabb, a cél egy jól működő, minden tekintetben megbízható atomerőmű megépítése.
A beruházás élvezi a társadalom bizalmát is: a közvélemény-kutatások szerint a magyar lakosság többsége támogatja az új paksi blokkok építését. A lakosság tudja, hogy az atomenergia biztosítja ma leginkább az ország biztonságos és folyamatos áramellátását; kétharmaduk úgy látja, az új atomerőművi blokkok megépítése csökkenti Magyarország energiafüggőségét.
A magyar-orosz államközi szerződés értelmében a projekt 40 százalékában hazai vállalkozások vehetnek részt, ez pedig számos új hazai munkahelyet teremt. Emellett az a nagyjából hétezer munkás és további körülbelül ezer mérnök, aki az építkezésen fog dolgozni, további több tízezer ember számára ad majd munkát és megélhetést a kapcsolódó ágazatokban.
Van egy másik fontos sarokszám is: az orosz fél vállalta, hogy a projekt beszállítóinak 55 százalékát európai uniós, nemzetközi tenderek keretében választja ki. Az első kiírások már meg is jelentek, köztük az egyik legfontosabb, a turbinaszigetre vonatkozó pályázat.
Az orosz fővállalkozóval kötött szerződés fix áras, fix határidős, kulcsrakész építési konstrukciót rögzít, ami a szükséges garanciális elemeket is tartalmazza. Mindez szavatolja, hogy Paks II. a húszas években kereskedelmi üzembe áll és több mint fél évszázadon keresztül garantálja Magyarország ellátásbiztonságát olcsó és klímabarát módon termelt árammal ellátva az országot.
További erőművekre van szükség
Az üzemidejük végéhez közeledő magyarországi erőművek pótlására 2030-ig mintegy 7000 megawatt teljesítményű új hazai termelőkapacitás létesítésére lesz szükség. A 2000 MW-os teljesítményű négy jelenlegi paksi blokk 2032 és 2037 között leáll, ennek a helyébe lép majd be a 2400 MW-os teljesítményű két új paksi egység. Nem az a kérdés tehát, hogy szükség van-e Paks II.-re, hanem az, hogy milyen további, más energiahordozókra támaszkodó erőművek épüljenek az országban. Az új blokkok létjogosultságát húzza alá az a tény is, hogy Magyarországon soha nem mértek akkora áram-fogyasztást, mint 2017 nyarán és az előző fűtési időszakban.
