Az internetet és újságokat böngészve számtalan álláshirdetésre lehet bukkanni, alapvetően az ország egész területére jellemző a munkaerőhiány. A következő időszakra tekintettel sem túl optimisták az érintett vállalkozások. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézete készített felmérést, amiből kiderült, hogy a vállalkozások 7 százaléka remél javulást, 52 százalék egy stagnáló időszakot jósol, míg 41 százalék ennél is nagyobb munkaerőhiánytól tart.
Általánosságban elmondható, hogy a 20-49 főt foglalkoztató cégek a legszerencsésebbek, őket érinti legkevésbé a munkaerőhiány, viszont sajnos még őket is több mint 50 százalékban. A szektorokat nézve a feldolgozóipar, az építőipar és a szolgáltatások szembesülnek leginkább a problémával, ezeknek a vállalkozásoknak akár 70 százalékuk is érintett lehet a munkaerőhiányban. Az álláshirdetéseket nézve a vendéglátás is nagy bajban van, ezeknek a pozícióknak a hirdetési volumene nőtt a legnagyobb arányban a tavalyi év adataihoz képest. Területileg nézve Somogy megyében nőtt a hirdetések száma a legnagyobb mértékben.
Hogyan reagálnak a magyar cégek a munkaerőhiányra? A vállalkozások 51 százaléka különböző alternatív foglalkoztatási formát ajánl fel alkalmazottainak, például távmunkát vagy részmunkaidőt. A diákok alkalmazása, a diákmunka lehetősége is megoldást nyújthat sokaknak, a cégek 43 százaléka látja ebben a lehetőséget. A vállalkozások 34 százaléka a munkaerő toborzásra fektet nagy hangsúlyt, míg 33 százaléka a cégeknek a fizetés emelésével szeretne elérni változásokat. Egyre népszerűbb megoldás a munkaerőt kiváltó beruházás is, ezt a cégek 21 százaléka választja. Legvégül, de nem utolsó sorban több vállalkozásnál opció a külföldi állampolgárok foglalkoztatása is.
A jelenlegi háborús helyzetben számos magyarországi, elsősorban kiskereskedelmi lánc jelezte igényét az ukrajnai menekültek foglalkoztatására, ezen a területen lehetőség van a rugalmas foglalkoztatási formára, ami a menekültek szempontjából fontos lehet. A határoknál számos karitatív szerv fogadja a Magyarországra érkezőket, akik a munkakeresésben is segítségükre lehetnek. A nagyobb áruházláncok elsősorban azokat a munkavállalókat várják, akik közép- vagy hosszútávon tervezik maradásukat az országban. A menekült személyek foglalkoztatása több esetben eltér a magyar állampolgárokétól, ukrán állampolgár esetén engedélyhez kötött a foglalkoztatás, míg kettős állampolgárság esetén (magyar-ukrán) megegyezik a magyar munkavállalókra vonatkozó szabályokkal a foglalkoztatásuk. Menekült státusz meglétekor a hiányszakmákban való elhelyezkedés esetén nem szükséges külön engedély a foglalkoztatás szempontjából.
A munkaerőhiány a járvány előtti adatokhoz képest nagyobb mértékben jelen van országunkban. Sem az exporttevékenységet, sem a tulajdonosi szerkezetet nézve nincsenek nagy különbségek, általános problémáról van szó. Ennek mérséklése a vállalatok számára nehéz és összetett feladat, szektoronként más módszer lehet eredményes.
