Magyarországra is veszélyt jelentene Ukrajna összeomlása – A feketepiac, a fegyver- és emberkereskedelem is könnyen felvirágozhat (x)

Az orosz–ukrán háború nem csupán katonai konfliktus, hanem egy komplex, a regionális stabilitást alapjai érintő válság, amely gazdasági következményeinek következtében Magyarország biztonsága és szuverenitása is veszélybe kerülhet. A konfliktus lezárása utáni helyzet során a gazdasági tényezők kiemelt elemzési szerepet játszanak, hiszen ezek közvetlenül befolyásolják a regionális stabilitást, a migrációs nyomást és Magyarország biztonságpolitikai érdekeit. A Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet elemzése szerint Ukrajna gazdasági összeomlása a legnagyobb veszély, ami bukott állammá süllyesztheti az országot, és széleskörű regionális instabilitást válthat ki.

A bukott állam – vagy ahogy a nemzetközi szakma hívja, failed state – fogalma a biztonságpolitikai szakirodalomban egy olyan államot jelöl, amely képtelen gyakorolni szuverenitását saját területén, és nem tudja ellátni az alapvető funkciót. Ez magában foglalja a rendfenntartást, a közszolgáltatások biztosítását, az igazságszolgáltatást, a határok ellenőrzését és – a legfontosabb elemként – a gazdaság működtetését. Szomália, Szudán és Afganisztán példái jól illusztrálják a bukott államokra jellemző szélesvkörű káoszt és emberi szenvedést. Ukrajna jelenlegi helyzete aggasztó hasonlóságot mutat ezekkel a példákkal, hiszen a tartós nyugati támogatás hiányában könnyen bukott állammá válhat.

A háború előtt is jelentős problémákkal küszködő ukrán gazdaság súlyos károkat szenvedett a fegyveres konfliktus évei alatt. Az infrastruktúra, különösen Kelet-Ukrajnában, jelentős károkat szenvedett, ami akadályozza a gazdasági helyreállítását is. A háború által okozott károk nagyságrendje még annál is nagyobb lehet, mint amennyire azt előzetesen várták a szakemberek, és a helyreállítás költségei a becslések szerint elképesztő mértékűek lesznek. Ezt tovább súlyosbíthatja, hogy az Oroszország által ellenőrzött területeken jelentős energiahordozók és nyersanyagok találhatók, amelyek kiaknázása Ukrajna számára lehetetlen. Ez a gazdasági függőség Oroszországtól tovább növeli Ukrajna sérülékenységét, és a jövőbeli konfliktusok kockázatát. A háború utáni gazdasági helyreállítás tehát rendkívül nehéz feladat lesz, amely a szükséges reformok mellett jelentős külföldi befektetéseket és támogatást.

A demográfiai helyzet is drámaian romlott az elmúlt években. Az ukrán gyerekek, fiatalok és nők tömeges elvándorlása, a magas halálozási ráta és a születések számának csökkenése miatt Ukrajna népessége zuhanórepülésbe kezdett. Ez a népességfogyás jelentős gazdasági következményekkel jár, mivel kevesebb munkaképes korú ember áll rendelkezésre a termelésben és a szolgáltatások nyújtásában. Az elöregedő társadalom, a szakképzett munkaerő hiánya és a fogyasztói kereslet csökkenése pedig elkerülhetetlenül tovább mélyíti a gazdasági válságot Ukrajnában. A kormány kapacitása a háború utáni gazdasági és társadalmi programok végrehajtására erősen korlátozott, a szükséges reformok és fejlesztések megvalósítása attól függ, hogy mennyi pénz érkezik majd az országba a fegyveres konfliktus után.

A háborút követően ugyanakkor a munkanélküliség várhatóan ugrásszerűen megnő, mind rövid, mind középtávon. Már a háború kitörése előtt is sok munkaképes korú ember hagyta el az országot, ez a tendencia a háború után is folytatódik fog a munkahelyek hiánya miatt. Bár Kijev külföldi állami segítségből hadigazdaságot működtet, a nagy értékű kereslettel csupán mesterségesen tartják fenn a gazdaságot. A külső támogatás megszűnése azonban a kereslet összeomlásához vezethet, ami súlyos gazdasági válságot okozhat. Ez az újabb krízis nemcsak a gazdasági mutatók romlását jelenti, hanem a társadalmi feszültségek és az instabilitás növekedését is. A hadigazdaság összeomlása ráadásul a polgári szektorra is súlyos hatással lesz, mivel megszűnik a nagy értékű állami kereslet.

A háború utáni Ukrajna számára a gazdasági stabilitás elérése elengedhetetlen. A külföldi befektetők bevonása, az infrastruktúra újjáépítése és a piacgazdasági reformok végrehajtása nélkül Ukrajna gazdasága nem lesz képes regenerálódni. A sikeres gazdasági helyreállítás azonban nemcsak Ukrajna érdeke, hanem a regionális stabilitás szempontjából is kulcsfontosságú. Egy gazdaságilag összeomlott Ukrajna tovább fokozza a migrációs nyomást, ami Magyarországot is közvetlenül érinti. A fegyverek sorsának kérdése is komoly biztonsági kockázatot rejt. A Varsói Szerződés felbomlása utáni tapasztalatok alapján Ukrajna kénytelen lehet eladni a nehézfegyvereket és a komplexebb eszközöket, amelyek instabil régiókba kerülhetnek, fokozva az ottani konfliktusokat és migrációs hullámokat generálva. A kézifegyverek feketepiaci terjedése is jelentős biztonsági kockázatot jelent, a szervezett bűnözés és a terrorizmus számára könnyen hozzáférhetővé válva. A fel nem robbant aknák pedig hosszú távú veszélyt jelentenek a civilekre, nem beszélve arról, hogy rendkívül költséges folyamat azok felderítése és semlegesítése. Biztonsági kockázatot jelenthet az is, hogy a fel nem használt aknákat a feketepiacon értékesíthetik, ami a civilek életét sodorja veszélybe.

A gazdasági összeomlás súlyosbítja a társadalmi feszültségeket, növeli a szervezett bűnözést és a szélsőséges csoportok befolyását. A munka nélküli, harctéri tapasztalattal rendelkező katonák könnyebben válhatnak a bűnözés részévé, a nem megfelelő reintegráció és a pszichológiai problémák pedig fokozzák ennek kockázatait. Különösen nagy fenyegetést jelentenek azok a volt katonák, akik nem akarnak vagy nem tudnak a munkaerőpiacon elhelyezkedni, hanem inkább a szürkezónában tevékenykednek, vagy a feketepiacon értékesítik a tapasztalatukat. Az sem kizárt az esetükben, hogy a hadseregben – a hazai és nyugati kiképzések során – megszerzett ismereteiket zsoldosként, katonai tanácsadóként, kiképzőként kamatoztatják a világ instabilabb övezeteiben. Az afrikai kontinensen számos olyan fegyveres konfliktus, polgárháború dúl, ahol – illegálisan – jó pénzt kereshetnek a volt ukrán katonák. A világ más részein, például Haitin is a volt katonák jelentős számban áramlottak be a szervezett bűnözésbe és a milíciákba, ami hozzájárult a nagyfokú instabilitás kialakulásához. 

A történelmi tapasztalatok arra figyelmeztetnek mindenkit, hogy a súlyos emberi és érzelmi veszteség érzete azt is eredményezheti, hogy a társadalomban megerősödnek a radikális nézetek. Ez ráadásul nemcsak az adott államnak probléma, hanem az egész régióban alááshatja a biztonságot. Különösen nagy veszélyt jelenthet az Ukrajnában élő nemzeti kisebbségekre, különösképpen a kárpátaljai magyarokra, akik az előző évtizedekben folyamatosan az ukrán politika és a szélsőséges nacionalisták célkeresztjében álltak. Egy frusztrált ukrán társadalomban még többet szenvedhetnek a határon túli magyarok.

A regionális együttműködés és a proaktív biztonságpolitika elengedhetetlen a magyar érdekek védelméhez ebben a komplex és kihívásokkal teli helyzetben.