Nagyot nem lehet álmodni huszonöt millió forintból, de a jelenlegi ingatlanpiacon jól körvonalazható kereslet mutatkozik az ekkora összegért kínált lakások iránt. Az Otthon Centrum tanulmánya szerint országos merítésben
Természetesen nagyon nem mindegy, hogy hol van az ingatlan: a fővárosban és a nagyobb vidéki városokban jellemzően az átlagnál kisebb alapterületű ingatlan jöhet szóba, míg a kisebb településeken a felsorolt átlagértékeknél nagyobb méretű lakóingatlan vásárolható ezért az összegért.
Ezek az elhelyezkedéstől függően jellemzően egy-két szobás lakások méretükből fakadóan nemigen alkalmasak egy nagyobb család igényeinek kiszolgálására.
Az Otthon Centrum elemzői a hálózat közvetítésével megkötött adásvételi szerződések feldolgozása után állapították meg a legfrissebb budapesti és országos adatokat.
A vételárat minden esetben markánsan meghatározza az ingatlan mérete, állapota és fekvése
– mutatta be a legfontosabb paramétereket Soóki-Tóth Gábor.
Az elemzési vezető szerint 25 millió forintért a fővárosi átlagos négyzetméterárakat figyelembe véve egy 37 négyzetméteres tégla vagy egy 46 négyzetméteres panellakást lehetett vásárolni idén. Kerületenként azonban jelentős eltérés mutatkozik: amíg Budán ez az összeg csupán egy 30 négyzetméteres kis garzonra elég, a belvárosban is csak 33 négyzetméterre, addig a külső pesti kerületekben 42 négyzetméteres, akár másfél szobás lakásra is. A panelházakban a népszerűbb kerületekben 40-42 négyzetméteres, míg a külső pesti kerületekben 49 négyzetméteres lakást lehet kapni az idei fajlagos átlagárak alapján.
A legnagyobb városokban a budapestinél kétszer nagyobb méretű lakás is vásárolható ekkora összegből (az átlagos négyzetméterárak alapján 65 négyzetméteres), a kisebb megyei jogú városokban pedig még ennél is nagyobb téglalakás érhető el (75 négyzetméteres).
A nagyobb vidéki városokban ezért az összegért vásárolható panelek már egy átlagos családot is kiszolgálnak, a kisebb városokban inkább ezek szűkös kínálata okoz gondot. A régió központokban az átlagos eladási négyzetméterár alapján 72, a kisebb városokban 86 négyzetméteres lakás kapható ezért az összegért. A fővárosi agglomerációban 50 négyzetméteres tégla vagy 53 négyzetméteres panellakást lehetett vásárolni idén ezért az összegért.
A piaci trendből egyértelműen kitűnik, hogy a kisebb lakások magasabb fajlagos áron kelnek el, mint a nagyobbak. A fővárosban 25 millió forint csak szerény lakásra elegendő. Leginkább a külső pesti kerületekben volt érzékelhető a mozgás téglalakások piacán, míg a panellakások esetében akár Buda olcsóbb lakótelepein is lehetett ekkora összegből kis lakást vásárolni
– összegezte Soóki-Tóth Gábor.
A szakértő konkrét példákat is említett:
Aki a Belvárosban szeretne ennyiért egy kis lakást venni, még ez sem bizonyult lehetetlennek, ámbátor a kínálat igen szűkös. Például a VII. kerületben, a Keleti pályaudvar közelében egy szobás, 31 négyzetméteres, felújított lakást vettek ennyiért. A budai oldalon, Békásmegyer Duna felőli oldalán közepes állapotú, kétszobás, 51 négyzetméteres panellakás kelt el ugyanennyiért. Debrecenben kicsivel nagyobb, 55 négyzetméteres, kétszobás, távfűtéses téglalakás értékesítettek ennyiért.
Az Otthon Centrum közvetítésével létrejött tranzakciók rekordere (a nagyobb városok közül) ebben a szegmensben egy pécsi ingatlan volt: 25 millió forintért egy 100 négyzetméteres, jó állapotú családi ház kelt el, de a képet árnyalja, hogy az ingatlan a városközponttól távol, kevésbé keresett városrészben található.
