Amit látunk, az egyértelműen ciklusforduló, amire már egy ideje számíthattunk is egy ilyen hosszú és látványos növekedési periódus után – értékelte a legfrissebb piaci adatokat Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.

Fotó: Róka László / MTI

A szakértő felidézte, hogy az állami támogatások és az év elején kapott pluszjövedelmek tovább segítették a keresletet, így 

a lendület csak az új energiaárak nyári bejelentése után fogyott el.

Azóta határozottan érezhető a megtorpanás és kivárás, így a fő piaci számok rosszabbak is lehetnek a következő negyedévben, de nem tartunk ott, mint a legutóbbi klasszikus válságkor 

– állítja a vezető elemző, emlékeztetve arra, hogy

 korábban két esztendő alatt kevesebb mint a felére esett a lakáspiaci forgalom, és öt éven át azon a szinten is maradt.

Most egyelőre a kivárás jellemző, ami nem feltétlenül ugyanúgy hat majd a piac minden szegmensében. Az, hogy mikor kap új lendületet a piac, vagy annak legalább egy része, éppen úgy függhet a hitelkamatok alakulásától, mint attól, hogy az első „valódi” tél tapasztalataiból tavaszra milyen következtetéseket szűrnek le az emberek. Az is biztos a szakértő szerint, hogy a kivárásnak is van természetes vége: a szükségessé váló költözéseket sem lehet az idők végezetéig halogatni. S persze az is mozdíthat a piacon, ha mérséklődnek az árak, illetve a vevők jobban kihasználják a most éppen bővebbé váló alkulehetőségeket és a 2023-ban is elérhető lakástámogatásokat.

Mérséklődik az új lakások drágulása, csökken a kereslet

A jegybank korábbi Zöld otthon programja miatt sokan hozták előre a vásárlásukat.

 

Visszatekintve látható, hogy hét év alatt bő két és félszeresésére nőttek a lakásárak,

 a hazai lakásárindex a 205-ös szintet 100-nak tekintve elérte a 256 százalékot 2022 harmadik negyedévére, amikorra a drágulás üteme és a forgalom is lelassult. Az OTP Ingatlanpont vezető elemzője szerint a kereslet és az árnövekedés megtorpanása várható volt.

Természetes folyamatnak vagyunk tanúi, amelynek lehetnek nyertesei is 

– összegezte a helyzetet.

A friss híreket kutatva sokak dilemmája most, hogy fordul vagy továbblendül-e az A KSH a 2022-es III. negyedévi lakásárindex előzetes adatai szerint az árak újabb rekordokat döntöttek akkor is, amikor már érzékelhető volt a kereslet csökkenése. Tavaly július–szeptemberben elérték az aggodalmak a lakáspiacot is.

A KSH lakásárindexe 256,4 százalékon állt, ami azt jelentette, hogy egy ugyanolyan lakásért 2022 őszén közel 2,6-szer többet kellett fizetni, mint a bázisévben, azaz 2015-ben. 

Még dinamikusabb volt az új lakások árnövekedése (268,1 százalék), míg a használtaké valamivel mérsékeltebb (254,3). 

A változást leginkább az mutatja, hogy megtört az áremelkedés lendülete.

 Az előző negyedévhez mért növekedés mindössze 1 százalék volt, a megelőző három negyedévben ez a mutató jóval nagyobb, 5,5, 9,4, illetve 3,7 százalékos drágulást jelzett. 

Még mindig tekintélyes,  21 százalékos mértékű a lakások árának 2021 és 2022 ősze közötti éves emelkedése, de az előző években megszokottal ellentétben már nem döntött rekordokat, és elmaradt a megelőző három negyedévben jelzett, 22,8–24,2 százalék közötti éves drágulás mértékétől.

Uniós mértékkel

Az Eurostat összevetésében is kiemelkedő a 256,4 százalékos magyarországi lakásárindex, hiszen az uniós átlag 150,2 százalék, és a tagországok közül egyedül Csehország jutott hozzánk közel a maga 221,4 százalékával.  A drágulás lassulása az legtöbb tagországára jellemző, a II. negyedévi 2,3 százalékos átlagról a III. negyedévre 0,9-re mérséklődött az áremelkedés átlagos üteme – összegezte az OTP Ingatlanpont.