Egy doboz cigaretta átlagára már a múlt év végén 1400 forint körül volt Magyarországon, ehhez képest piaci szakértők szerint a kétlépcsős – januári és áprilisi – jövedékiadó-változás előbb 134, majd további 94 forint emelkedést hoz. A jelentős árváltozásról szóló hírek mellett az már kevesebb figyelmet kapott, hogy a hazai dohánykereskedelem átalakulása lezajlott, az azt övező viták elcsendesedtek. A fogyasztó – és csak az – limitált számú, színes márkajelzéseket nélkülöző kirakatú üzletekben jut hozzá a termékéhez.
A kiskereskedők jól működő rendszerben kapják meg a termékeket, és az ND Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. adatai szerint ez megfelelő jövedelmet is biztosít nekik.
Az Országos Dohányboltellátó Kft. csendben és szakszerűen végzi a dolgát, a korábban alkalomszerűen előforduló készlethiányokról nem hallani. A piaci szereplők – kicsik és nagyok – termékei eljutnak a fogyasztókhoz. Ráadásul a múlt év végéig az adóemelések ütemezetten követték egymást egy előre meghatározott sávban maradva, ami a feketepiacot is képes volt visszaszorítani.
Mint ismert, az adóemeléseknek külső okuk van, de a vonatkozó uniós szabályozás újragondolása már zajlik. A magyar kormány az adóemelések kapcsán kifejezésre juttatta álláspontját a közösségi szabályozásról, ennek alapján Magyarországot a nem teljesítők közé sorolta Brüsszel. A Pénzügyminisztérium is világossá tette, hogy Magyarországon nem kisebb az adóteher, mint más tagállamokban, de az áfa eltérő szintje miatt – ami fontos gazdaságpolitikai eszköz – eddig az úgynevezett EU-s jövedékiadó-egyenminimum nem teljesült. Az irányelv ugyanis meghatároz egy ilyen mércét függetlenül a tagállami szinten alkalmazott egyéb közterhektől. Ez arra a kritériumra vonatkozik, hogy
a cigaretták adóterhének el kell érnie az áruk 60 százalékát.
Ennek a létjogosultsága már korábban is megkérdőjeleződött, belátható, hogy nem járul hozzá a tagállamokban alkalmazott dohányárak harmonizálásához, sőt, ellentétes hatást válthat ki. Emellett az egy doboz cigarettára kivetett minimális adóforintot meghatározó kritériumra is utalt a szaktárca azzal az üzenettel, hogy figyelembe kell venni az egyes tagállamok közötti gazdasági és jövedelmi különbségeket. Ezzel együtt Magyarország ismét kiállni kényszerül a nemzeti érdekek védelmében a nagy és erős nyugat-európai tagállamokkal szemben, amelyek folyamatosan magasabb cigarettaárakat kényszerítenek ki, és e célon felül az emelés módját és struktúráját is a számukra kedvező keretekben rögzítenék, kívül tartanák a nemzeti hatáskörből más tagállamok esetében is.
Sokan az Egészségügyi Világszervezet dohányszabályozással foglalkozó ülésétől vártak egyértelmű iránymutatást, azt azonban tavalyról erre az évre halasztották. Az itt megszülető határozatok társadalmi és gazdasági hatása óriási, közvetlenül befolyásolják a Földön élő egymilliárd dohányzó, valamint a nem dohányzók mindennapjait. A szervezet meglehetősen zártan működik, és bár az unió máskor rendszerint az átláthatóságot szorgalmazza, a jelek szerint ebben az esetben az Európai Bizottságot nem zavarja, hogy egyelőre semmiféle kommunikáció, egyeztetés nincs a dohánytermelőkkel, kereskedőkkel, de még a fogyasztókkal sem.
Azt nehéz megjósolni, hogy a magyar kormánynak közvetve mekkora ráhatása lehet a szakpolitikai döntésekre, az mindenesetre nyílt titok, hogy a WHO asztalán az egyik legfontosabb kérdés a feketepiac elleni harc erősítése lesz. Köztudott, hogy az keleti határán fekvő Magyarország erősen ki van téve az olcsó keleti, főleg ukrajnai termékek feketekereskedelmének.
Ezért – más tagállamokkal együtt – a magyar kormány elindította a dohánytermékek nyomonkövetési rendszerét, amelyben minden termék egyedileg azonosítható, követhető.
A gyógyszeriparban is használt rendszerről annyit biztosan lehet tudni, hogy jelentős költségei vannak, ezért ha az Egészségügyi Világszervezet egy másik szisztémát erőltet rá a tagállamokra, az meglehetősen drága változást hoz. Ugyanezen az ülésen várhatóan a kevésbé káros nikotintermékek ügye is napirendre kerül, de az irányokról egyelőre nincs információ.
A határlezárással kevesebb a feketén érkező cigaretta
Ami a feketepiacot illeti, tavaly – vélhetően a vírushelyzet miatt – nem tettek közzé adatokat. Ugyanakkor a határlezárások következményeként vélhetően kevesebb cigaretta érkezett feketén az országba, és kevesebb is távozhatott. Az is fontos körülmény, hogy Magyarországon a cigarettadohányok, újfajta nikotintermékek és szivarkák (az utóbbiak adója valamivel alacsonyabb, mint a cigarettáé) egyfajta védőhálót képeznek azoknak, akik akár a pandémia, akár a drasztikus áremelkedések miatt legális cigarettát nem tudnak, ellenőrizetlen feketepiacit pedig nem akarnak venni. Ezeket együtt tekintve radikális átalakulás a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által közölt forgalmi adatokból nem látszik, azaz a feketepiac mérete a korábbi évek szintje körül lehet. | VG
