Ahogy arról a Világgazdaság is beszámolt, februárban a kiskereskedelem forgalmának volumene a nyers adat szerint 4,6, naptárhatástól (és szökőnaphatástól) megtisztítva 1,1 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakában mérthez képest.
Csakhogy van egy másik mutató is, ami kifejezetten hervasztó. Havi alapon ugyanis már csökkenés állt be: februárban 0,6 százalékkal mérséklődött januárhoz képest a boltok forgalma. Miután meglehetősen széttartó a friss bolti statisztika, várható volt, hogy a kapcsolódó magyarázatok is eltérők lesznek. Ez így is történt.
A kormány szerint a boltok túl vannak a mélyponton
A leggyorsabb a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) volt, amely arra hívta fel a figyelmet, hogy februárban tovább folytatódott a fogyasztás helyreállása,
éves alapon már második hónapja nő a kiskereskedelmi forgalom.
Az éves összevetést tekintve 2024 első két hónapjában töretlenül bővült a kiskereskedelmi forgalom volumene, amelyről immár kijelenthető, hogy – a 13 hónapon át tapasztalt mérséklődést követően – túljutva mélypontján a kilábalási szakaszba ért – értékeltek. Emlékeztettek arra is, hogy 2024 februárjára 3,7 százalékra szorította le a kormány az mértékét. Szerintük
- az infláció összeomlása,
- a reálbérek szeptember óta tartó növekedése,
- így a fogyasztói bizalom erősödése
- és az óvatossági motívum oldódása,
érdemben támogatta a kiskereskedelmi forgalom bővülését. Rámutattak, hogy a 2024-ben ismét 5 százalék feletti mértékben növekedő reálbérek a belső kereslet helyreállásának, a fogyasztás bővülésének egyik fő hajtóerejét fogják adni. Ezt igazolja az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem volumenének 2,7 százalékos növekedése.
Elemzők: ez gyenge volt
A körülmények ismeretében a mai kiskereskedelmi adat ismét gyengének mondható – jelentette ki a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza. Regős Gábor azt mondta, hogy az 1,1 százalékos bővülés nem nevezhető jónak, hiszen a reálbérek több mint 10 százalékkal emelkedtek januárban (ezt kapják meg jellemzően február elején a munkavállalók), de a nyugdíjak reálértéke is emelkedett: a 3,7 százalékos inflációt az idén év elején 6 százalékos kísérte, de a bázisidőszakban a nyugdíjasok még nem rendelkeztek a 3,1 százalékos novemberi (persze visszamenőleges) pótlólagos nyugdíjemeléssel sem.
A háztartások óvatossága tehát továbbra is erős, és a jelek szerint csak lassan oldódik, ami kockázatot jelent a alakulása szempontjából és nagy bizonytalanságot az egész éves számok tekintetében. Kiemelte:
Az erőteljes bér- és mérsékelt inflációs folyamatok lehetővé tennék a fogyasztás felpörgését és a gazdaság erőteljes (3 százalékot meghaladó) növekedését, ennek bekövetkezése az első hónapok adatai alapján egyelőre bizonytalan, az előrejelzések ezért mindenképpen óvatosabbak.
Ami szerinte a mostani adatban kellemetlen meglepetés, az a nem élelmiszerek vásárlásának éves alapú 2,1 százalékos csökkenése. Ez azt jelenti, hogy a halaszthatóbb vásárlások esetében a háztartások még mindig óvatosak. Amit korábban már eleve elhalasztottak, azt nem pótolják. Ugyanakkor talán a lefelé vásárlás már mérséklődik a gazdaságban: a használtcikk-üzletek forgalma 13 százalékkal csökkent, míg az élelmiszerüzleteké 2,7 százalékkal nőtt, azaz talán kevésbé veszünk rosszabb minőségű élelmiszert és használt termékeket.
Folyamatosan vártuk, várjuk a bérfolyamatok alapján a forgalom fellendülését, ám ez csak kisebb részben következett be. A fundamentumok indokolnák a növekedést, ám ez mégsem történik meg – zárta kommentárját.
Óvatosak a magyarok, ezért nem költenek
Negatív meglepetést okozott, hogy havi alapon a várt bővülés helyett csökkent a forgalom volumene – közölte a Makronóm Intézet szenior makrogazdasági elemzője. Molnár Dániel megjegyezte, hogy a havi alapú visszaesés a nem élelmiszer jellegű kiskereskedelemhez, illetve az üzemanyag-forgalomhoz kötődött, miközben az élelmiszer-forgalom havi bázison 0,7 százalékkal nőtt. Az éves adatok is azt mutatják, hogy az élelmiszer-, valamint az üzemanyag-forgalom emelkedik, miközben a nem élelmiszer jellegű volumene továbbra is elmarad a megelőző évi szintjéhez képest.
Az óvatossági motívum továbbra is erőteljesen jelen van a magyar gazdaságban. A reálbérek emelkedése ugyan lehetővé teszi a vásárlások szintjének növekedését, azonban ez egyelőre csak az élelmiszer-forgalomra koncentrálódik a kiskereskedelmen belül, a fogyasztók továbbra is visszafogják nem létfontosságú vásárlásaikat – értékelt. Ugyanakkor megjegyezte, hogy a kiskereskedelem a következő hónapokban is tovább bővülhet, amit elsősorban a reálbérek, valamint a reálnyugdíjak emelkedése és az óvatossági motívum fokozatos oldódása segítheti. Ez utóbbi viszont, ahogy a mai adatok is mutatják, csak lassan következhet be.
A 2020-as szintnél tart a magyar kiskereskedelem
Ha az egyik fő gazdasági ágazat pozitív meglepetést hoz (ipar), a másik ezzel szemben mindig csalódást kelt – kezdte elemzését az ING Bank közgazdásza. Virovácz Péter szerint is érdemi negatív meglepetést okozott a kiskereskedelem. Jelezte, hogy mivel a 2023-as év elején nagyon alacsony volt a bázis (az üzemanyaghatás miatt), az éves bázisú index ezért tudott javulni az előző év azonos időszakához képest.
A részleteket nézve szerinte a legfontosabb meglepetést a nem élelmiszertermék jellegű üzletek forgalma okozta. Havi szinten ugyanis 1,1 százalékos visszaesést láthattunk ebben a szegmensben. Erősen visszaesett a bútor-, műszakicikk-üzletek, a könyv-újság-papíráru boltok és az illatszerüzletek forgalma is. Pedig itt az előző hónapban vaskos pozitív meglepetést láthattunk, vagyis februárban korrigáltak a mutatót.
Az igazán nagy meglepetés, hogy a csomagküldő és internetes kiskereskedelem közel 3 százalékkal csökkent.
Ez alapján tehát a januári 3 százalék körüli növekedés csak egy egyszeri hatás lehetett. „Ami miatt különösen negatív a friss adatok olvasata, hogy januárhoz hasonlóan februárban is volt érdemi kuponfizetés a lakossági állampapírok kapcsán” – tette hozzá. Úgy tűnik, hogy ez esetben a hozamok nem a kiskereskedelemben csapódtak le. Könnyen lehet, hogy ez most a szolgáltatószektorban jelent meg, de erre majd csak az első negyedéves GDP-adatok adnak választ.
Az élelmiszerüzletek forgalmának volumene havi alapon 0,3 százalékkal nőtt februárban, ugyanakkor az értékesítési mutatók 2024 elején még mindig a 2018 végén, 2019 elején látott szinteknek felelnek meg, vagyis van még mit javulnia az élelmiszer-kiskereskedelmi szektornak. Végül, de nem utolsósorban az üzemanyag-forgalomban is további negatív változást látni. A jövedékiadó-emelés miatt decemberre előrehozott tankolások után a január gyenge lett, de februárban sem jött visszapattanás. Sőt, a tovább emelkedő árak még visszafogottabb fogyasztást hoztak, és újabb 0,9 százalékkal csökkent havi alapon az üzemanyagkutak forgalma.
Historikus viszonylatban a kiskereskedelem egészének forgalma még mindig a 2020 végi, 2021 eleji szinteken tartózkodik. Mindazonáltal a következő hónapokban az alacsony bázis mellett a normalizálódó infláció és így az erős reálbér-növekedés támaszt nyújthat a kiskereskedelemnek.
Nem várt pofon: hiába a fizetésemelés, a magyarok nem akarják a pénzüket költeni a boltokbanErős üzenetet küldtek a vásárlók a magyar kiskereskedelemnek. Még kevesebbet költöttek el a boltokban, mint egy hónappal korábban. Közzétette a KSH a legfrissebb, februári kiskereskedelmi adatot. |
