Ha nem is totális, de látványos árcsökkentés jön a magyar benzinkutakon – derült ki a Holtankoljak hétfő délelőtti tájékoztatásából.
Az üzemanyagár-figyelő blog szerint ugyanis ezen a héten szerdától jelentősen esik a gázolaj nagykereskedelmi ára,
méghozzá bruttó 8 forinttal.
Mindez várhatóan a kiskereskedelmi szinten, tehát a töltőállomások árazásában is meglátszik majd. Ez tehát jó hír az érintett járműtulajdonosoknak, csakhogy a benzin árához már nem nyúlnak, az nem változik. Így aztán az átlagárak 2024. április 24-től az alábbiak szerint alakulnak:
- 95-ös benzin – 650 forint/liter,
- gázolaj – 639 forint/liter.
Jelenleg ugyanez 650, illetve 647 forint. Ez tehát kedd éjfélig biztosan marad, és utána lép életbe az új üzemanyagár. Fontos hangsúlyozni, hogy átlagárakról van szó, amelyektől a tényleges kiskereskedelmi árazás jellemzően lefelé eltérhet. Az autópályák mellett viszont nagyjából 50 forinttal drágább az üzemanyag literje. Mindenesetre az idén eddig, tehát januártól mostanáig nagykereskedelmi szinten
a literenkénti benzinár 111, a dízelár pedig 65 forinttal nőtt,
jóllehet ebből 41 forint a kötelező januári jövedékiadó-emelésre vezethető vissza. Ezt leszámítva 70 és 25 forint plusz figyelhető meg a benzinnél, illetve a dízelnél. A nagyjából 70–100 forint körüli literenkénti drágulás után egy átlagos, 50 literes tankolás 4000-5000 forinttal kerül többe most, mint tavaly decemberben.
Bevezet-e újabb üzemanyagárstopot a kormány?
Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter pénteken bejelentette, hogy a kormány szerdán fogja megvizsgálni, be kell-e avatkoznia amiatt, hogy a hazai üzemanyagárak 20-30 forinttal magasabbak az uniós átlagnál. Ahogy arról a Világgazdaság is beszámolt, a Központi Statisztikai Hivatal péntek reggel közölt régiós összehasonlítását az üzemanyagárakról. A kormány korábban ettől tette függővé, hogy belenyúl-e az üzemanyagpiac működésébe.
Az elmúlt időszakban olyan mértékben emelkedett a benzin és a gázolaj ára, ami már a kabinet ingerküszöbét is elérte. Nagy Márton nem zárta ki az újabb hatósági ár alkalmazásának lehetőségét, de felhívta rá a figyelmet, hogy számtalan más beavatkozási módszerrel is élhet a kormány, akár a nagy- és kiskereskedelmi árrés terhére is.
Hogy az utóbbi pontosan mennyi, azt gondosan titkolják a szereplők. Azt viszont lehet tudni, hogy Magyarországon jelenleg literenként 152,5 forint jövedéki terheli a benzint, a dízelt pedig 142,9 forint. Ez egyébként alatta marad a jellemző uniós szintnek. Viszont 27 százalékos az áfakulcs, amely már magasabb. Ehhez jön még hozzá az energiahatékonysági hozzájárulás és a kiskereskedelmi adó, amely eltérően vonatkozik a benzinkutakra.
Az adókon felül az üzemanyagár bő harmadát a termelői ár teszi ki. Arról nincs szó jelen tudásunk szerint, hogy a kormányzat napirendre venné az üzemanyagra vonatkozó adószerkezet módosítását, Varga Mihály pénzügyminiszter azonban arról beszélt az április 11-i kormányinfón, hogy
„azért nem az adótartam felelős, hogy a magyarországi üzemanyag drágább, mint a régiós.
Ha megnézzük az adótartam nélkül nettó árakat, teljesen középmezőnyben van a magyar üzemanyag ára. Tehát azt gondolom, hogy nem az adókkal kell ebben a tekintetben foglalkozni, hanem a termelői költséget kell olyan mértékben csökkenteni, hogy lejjebb tudjon menni az árazás.”
Ez a rész az alábbi videóban 1:22:10 másodperctől hallható.
Gigantikus akkumulátorgyár épül, felfoghatatlan pénzt ad rá az EU – ez figyelmeztetés a magyaroknakHa minden jól megy, Magyarország hamarosan a világ második legnagyobb akkumulátorgyártó országa lesz. Ezen sokan felháborodnak, arra hivatkozva, hogy ezzel veszélyes és környezetromboló ipari technológia települ meg nálunk. Csakhogy tőlünk nyugatabbra öldöklő harc folyik az új akkumulátorgyárakért, ehhez pedig az nemcsak őrült mennyiségű pénzeket ad, hanem ha kell, a szabályok rugalmasabb értelmezését is. A végeredmény őket igazolja, mindenki örül: a kormányok, az akkumulátorgyártók és a lakosság is. |
