Több ezer családot kilakoltathatnak

Az OTP körülbelül 100 ezer, lakáshitel-tartozást felhalmozó családdal szemben kezdeményezett végrehajtási eljárást, ebből 80 ezer eset a végrehajtási szakaszba, azaz a kilakoltatáshoz érkezett -- állítja a Roma Polgárjogi Alapítvány (RPA) elnöke, Horváth Aladár. A családok -- amelyeknek körülbelül egyharmada roma nemzetiségű -- akkor kerültek az adósságcsapdába, amikor még az 1990 előtt felvett, alacsony kamatozású lakáshitelek kamatait -- amelyek mögött az állam állt -- a kormány 1991-ben egyoldalúan megemelte. Az RPA 1998-ban beadvánnyal fordult az Alkotmánybírósához, hogy az egyoldalú, aránytalanul magas kamatemelést tekintsék alkotmányellenesnek, ám válasz még nem érkezett -- mondta Horváth Aladár.
Jelenleg 20 ezerre tehető azoknak a szerződéseknek a száma, amelyekre az érintettek hat hónapnál régebben nem fizettek -- áll az OTP kommunikációs osztályának lapunkhoz eljuttatott válaszlevelében, amely nem tér ki arra, hogy a tényleges kilakoltatás hány családot érinthet, és hogy a banknak mekkora a lakáshitel-tartozások miatti kinnlevősége.
Amennyiben az adósok rendszeres jövedelemmel rendelkeznek, szerződésmódosítással -- például a visszafizetési határidő meghosszabbításával -- és adósságátütemezéssel próbálja a bank rendezni a helyzetet -- áll a levélben.
A Szociális és Családügyi Minisztériumnak (SZCSM) azért nincsenek pontos adatai az esedékes kilakoltatásokról, mert sem az önkormányzatoknak, sem a lakáshitelt nyújtó OTP-nek nincs bejelentési kötelezettségük a minisztérium felé. A jogcím nélküli lakáshasználókat az önkormányzatok regisztrálják, a lakáshitellel tartozókat pedig az OTP. A minisztérium becslései szerint körülbelül 11 ezer család esett az adósságcsapdába, a végrehajtási fázisban pedig mintegy 2000 család lehet -- válaszolta lapunk kérdésére Szemkeő Judit. Az SZCSM politikai államtitkára szerint a végrehajtási fázisban lévő családok 90 százaléka biztos, hogy nem kerül utcára. Ezek a családok egyébként nagyrészt észak-magyarországiak, ahol a lakások állapotuk és a helyük miatt eladhatatlanok.
Ha bizonyíthatóan eladhatatlan az ingatlan -- azaz két árverésen sem kelt el --, akkor nem kerül sor a kilakoltatásra, mert az állam az OTP felé "rendezi az ügyet". A minisztérium olyan szerződést készül kötni az OTP-vel, hogy a bank jelezze az olyan eseteket az SZCSM-nek, amikor az ingatlan eladható. Ebben az esetben ugyanis a januárban megalakuló és tavaszra működőképessé váló kht. a helyi családsegítő és gyermekjóléti központok bevonásával rendezni fogja az esetet, ha valóban önhibájukon kívül kerültek nehéz helyzetbe a családok -- fejtette ki Szemkeő Judit. A közhasznú társaság büdzséje pontosan még nem ismert, de azt már tudni lehet, hogy minimum 200 millió forinttal fog gazdálkodni. Alapelv úgy biztosítani a lakhatást, hogy a lakó pénzhez nem juthat; így kiküszöbölhetők a visszaélések -- tette hozzá az államtitkár.
Arra a kérdésre, hogy az önkormányzatoknak milyen szerep jutna a probléma kapcsán, az államtitkár azt válaszolta: 1998 óta az önkormányzatoknak lehetőségük van arra, hogy központi költségvetési támogatással segítsék ki az adósságcsapdából a területükön lakó családokat, de ezzel a lehetőséggel kevés önkormányzat élt eddig. Továbbá 2000-től rendelkezésre áll a szociális lakásépítési program, de természetesen egyéb együttműködésre is lehetőség lenne -- tette hozzá.
A kilakoltatásra váró 80 ezer családról szóló hírre reagálva az államtitkár úgy véli: ezek nagy része feltehetően közműdíjtartozás, és arra vezethető vissza, hogy a díjbeszedő vállalatok csak az "utolsó pillanatban" értesítik az önkormányzatot.
Nincsenek a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) sem pontos adatai arról, hogy hány családra vár kilakoltatás. A problémakört a jövő év első felében át fogjuk tekinteni, mert sok olyan pont van, amely érinti az önkormányzatokat, és nem lehet szemet hunyni fölöttük -- felelte lapunk kérdésére Zongor Gábor főtitkár. Ilyen kérdés egyebek közt a bérlakások differenciáltabb lakbér-megállapítása; a kormányzati lakásprogram helyi megvalósítása, valamint az a közelmúltban hozott alkotmánybírósági döntés, miszerint nem alapvető állampolgári jog a lakhatás. Az önkormányzati szférának egyeztetett álláspontot kell kialakítania a kérdésben, amit a bankok és a kormányzat felé is képviselni tud.