BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Öngólt rúgott az MSZP

Miközben az 1998 óta tartó kormányzati ciklusban egyetlen, az ellenzék által kezdeményezett parlamenti vizsgálóbizottság sem működött, az ügyrendi bizottság koalíciós többsége most az ellenzék szerint jogi alapot is teremtett a hasonló indítványok elutasításához.

A házszabály rendelkezése szerint a képviselők egyötödének, azaz 78 honatya kezdeményezésére az Országgyűlésnek bármely kérdésben kötelezően létre kell hozni a kívánt vizsgálóbizottságot. Ennek ellenére az elmúlt ciklusok mindegyikében előfordult, hogy ezen rendelkezésnek nem tett eleget a t. Ház, 1998 óta pedig egyetlen, az ellenzék által kezdeményezett vizsgálóbizottság sem kezdhette meg működését. A házszabály kijátszására különböző technikai eszközöket vett igénybe a kormánytöbbség: 1998-ban több alkalommal a bizottság felállításáról szóló határozatot még elfogadta a parlament, ám a koalíció pártjai nem delegáltak tagokat a testületekbe, megakadályozva ezzel a munka tényleges megkezdését. Az elmúlt két évben a vizsgálóbizottságok létrehozását célzó ellenzéki kezdeményezések már el sem jutottak a plenáris ülésen folyó vitáig: vagy már bizottsági szinten elutasították a javaslat tárgysorozatba vételét, vagy a napirendre vételt nem támogatta a koalíció. "A hiányos rendelkezésekbe kapaszkodva a koalíciós többség rendre elutasítja az ellenzék vizsgálóbizottság létrehozására irányuló kezdeményezését... a megfelelő előírások hiánya már az Országgyűlés normális működését is zavarja" -- írta Vancsik Zoltán szocialista képviselő a szabályok, többek között az évek óta vita tárgyát képező "bármely kérdés" kitétel értelmezését kérve az ügyrendi bizottságtól. A testület a múlt héten elfogadott -- az ellenzék által felháborítónak nyilvánított -- általános érvényű állásfoglalásában leszögezte: vizsgálóbizottságot csak olyan közérdekű kérdésben lehet létrehozni, amely interpellációval, azonnali kérdéssel nem tisztázható.
Az állásfoglalás egy ellenzéki jogosítványt semmisített meg: az eddigi gyakorlathoz képest nem lesz ugyan különbség, de a kormánytöbbség egy gumiszabály megalkotásával ideológiát és "áljogalapot" teremtett eddigi és jövőbeli ténykedéséhez -- szögezte le Szent-Iványi István, az SZDSZ frakcióvezetője. Tóth András, az ügyrendi bizottság szocialista alelnöke szerint az MSZP jó szándékú kérdését a Fidesz arra használta fel, hogy felülírja a kétharmados házszabályt. Az ügyrendi bizottság állásfoglalását csak a plenáris ülés előtt lehet vitatni, de nem kétséges, hogy a koalíciós többség itt is megerősíti a bizottsági álláspontot. Salamon László (Fidesz), az ügyrendi bizottság elnöke hangsúlyozta: az állásfoglalás nem azt jelenti, hogy az interpellációval vagy azonnali kérdéssel érintett ügyben nem lehetne vizsgálóbizottságot létrehozni, az egyes kezdeményezéseket külön kell mérlegelni. A józan ész alapján sem indokolt viszont egy ténylegesen egymondatos választ igénylő kérdésben egy parlamenti testület létrehozása. Salamon László szerint az ellenzéki indítványok korábbi "technikai" elutasítása mögött is az állt, hogy számos esetben nem volt indokolt a vizsgálat. Az állásfoglalás, mely lehetővé teszi ennek mérlegelését, egyben megszünteti azt az alkotmányos elveknek ellentmondó eddigi szabályt, mely szerint a képviselőknek eddig meggyőződésüktől függetlenül kötelező lett volna igennel szavazniuk a bizottságok létrehozásáról.



Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.