Tíz év kell az átálláshoz

Nem kérdéses, hogy át kell-e térnie Magyarországnak a teljes mértékben önkéntesekből álló haderőre, de más országok tapasztalatai is azt mutatják: a folyamat igen sok nehézséggel jár, és időt igényel -- így összegezhető a Honvédelmi Minisztérium kutatóintézetének tanulmánya. A téma a héten amiatt került ismét napirendre, hogy az Országgyűlés módosította a sor- és tartalékos katonai szolgálat szabályait. Ennek kapcsán az SZDSZ megismételte az elmúlt évben kialakított álláspontját, miszerint az országnak azonnal át kellene térnie a teljes mértékben önkéntesekből és hivatásosokból álló seregre. Ugyanebben a témában az MSZP népszavazási kérdést fogalmazott meg a közelmúltban. A kormány álláspontja a következő tíz évet jelöli meg az áttérésre.
Az SVKI elemzésének egyik fontos megállapítása: 2010-ben a férfilakosságnak az összes korrekciós tényezőt figyelembe véve 31-36 százaléka, azaz húszezer fő lesz igénybe vehető sorkatonai szolgálatra, ami hat hónap szolgálati időt feltételezve a szükséges létszám felét fedezi. A jelenlegi körülmények között ismert probléma, hogy a szerződéses katonai pálya kevéssé vonzó, s ennek következtében mindmáig nagy -- harminc százalék körüli -- az állandósult létszámhiány; a fluktuáció mintegy negyven százalék, a bentmaradók átlagos iskolázottsága pedig igen alacsony.
A számba vett, Magyarországnál jóval fejlettebb NATO-országokban nyolc-tíz év volt az áttéréshez szükséges idő. Az egyik kérdés, az érintettek mennyiért hajlandóak hosszabb-rövidebb időre hivatásul választania a katonáskodást. Az átlagkeresethez viszonyítva ez -- 1999-es adatok alapján -- az Egyesült Államokban 50 százalék, Nagy-Britanniában 61,7, Németországban 68,1, Belgiumban 67,5 százalék. A Magyarországgal leginkább összevethető Belgiumban az alapilletmény 300 ezer forint körüli összeg. Ezek az európai adatok jelentősen elmaradnak a mi viszonyainktól: a márciusban bruttó 95 ezer forint foglalkoztatotti átlagbérnek fele a magyar szerződésesek fizetése, de -- miként a tanulmány is rámutat -- a hazai elhelyezési, élelmezési és ruházkodási feltételek még a legalacsonyabb társadalmi státusúak közt sem teszik népszerűvé a szerződéses katonáskodást.
Éppen ez a körülmény teszi indokolttá a hosszú áttérési időt. Magyarországon az első években a mindennapi életkörülményeket kell igen sok pénzért hozzáigazítani az elfogadható szinthez, s csak ezután kezdődhet a jelenleg 12 ezernyi sorköteles fiatal fokozatos cseréje -- derül ki az SVKI tanulmányából is. Különös hangsúlyt kap a tisztán szerződéses rendszerre áttérés után a tartalékosképzés fontossága. Az akár nemzeti gárda, akár nemzetőrség néven megszervezendő hátország- vagy területvédelmi szervezet létrehozását elkerülhetetlennek tartja az elemzés, mert a sorkatonákat nélkülöző haderő minősített helyzetben a mi körülményeink közepette szükségszerűen vegyes rendszerré válik. A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy az áttérés után -- amikor megszűnik a kötelező sorozás -- 10-12 évvel elfogynak a korábbi szisztémában alapfokon kiképzettek. Az egyik megoldási mód az önkéntes tartalékos szolgálat lehetősége, amely jelentős kedvezményeket ígér az erre vállalkozóknak. Ezt az állománykategóriát éppen a héten hozta létre az Országgyűlés.