A legismertebb éves útlevél erőrangsort is összeállító Henley & Partners Henley Opportunity Index nevű mutatójának az a kiindulópontja, hogy a világ fejlett országaiban általában léteznek az állam által irányított és gondozott migrációs programok, melyek révén külföldiek tartozókodási jogot, vagy akár állampolgárságot is szerezhetnek. Így azok, akik akarnak és feltételek alapján képesek is bekapcsolódni egy ilyen programba, nem csak a saját, hanem gyermekeik jövőbeni sikereinek esélyeit növelhetik, stabilan javíthatják életminőségüket – írja az Origo. A 2025-ös összesítés azért érdemel figyelmet, mert olyan komplex, országonként különbségeket mutató rendszereket hasonlítanak benne az elemzők (és kumulálják eredményeiket), mint az oktatás, a kereseti lehetőségek, vagy a gazdasági mobilitás.
Módszertanilag a fent vázolt vállalás teljesítése óriási kihívás, de úgy tűnik, a HOI mögött állóknak sikerült megoldaniuk a feladatot. Sőt, valójában annak feladatát is, hogy a potenciálisan érdekes befektetési migrációs programokat (melyeket tehát főként gazdag, sokak által élete színteréül vonzónak gondolt országok kínálnak) egymáshoz képest is elrendezzék, sorrendbe állítsák.
Mindez persze nem légből kapott alapokon nyugszik, és nem meglepő módon, az egészben óriási szerep jut a pénznek.
Kutatások azt mutatják, hogy a globális jövedelemkülönbségek mintegy 50-60 százaléka közvetlenül azzal függ össze, hogy egymáshoz képest milyen mértékben térnek el az országok átlagjövedelmei. S bár igaz, hogy a nagy átlagot nézve a felsőfokú végzettségűek akár 50 százalékkal is többet kereshetnek, mint a középfokú végzettségűek, ám közben a globális munkaerőpiacon egyre nagyobb a verseny.
Így önmagában a felsőfokú végzettség nem garancia mindenütt a magas jövedelemre. Ez azért lehet így, mert a jövedelmi különbségek nagyjából kétharmadáért az adott ország felel, ahol az egyén él. Ebből viszont következik, hogy más országokban magasabb színvonalú oktatással nagyobb jövedelem megszerésére nyílhat lehetősége az egyénnek. Ezeket az összefüggéseket próbálja megragadni az index.
A lista első helyén Svájc áll, az alpesi országnak a legmagasabb idén az összesített pontszáma. Svájcot Szingapúr követi, a harmadik helyre az Egyesült Államok került.
Magyarország az igen előkelő, 14. pozíciót foglalja el idén Málta mögött, Görögország előtt az összesítésben.
A főpontszám 58, a főbb részszempontokban hazánk az értékelés szerint a gazdasági mobilitásban teljesített a legjobban, 91 ponttal.
További részletek az Origo cikkében olvashatók.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.