Hatalmas a felzúdulás Ukrajnában és egyes nyugat-európai körökben, mert az amerikaiak, Trump elnök láthatóan az ukránok feje fölött kötne békemegállapodást az oroszokkal Alaszkában, Anchorage-ben, az Elmendorf-Richardson-támaszponton.
Merz online Európa-csúcsot szervezett, hogy beprotezsálja Zelenszkijt az alaszkai tárgyalásokra, mert „micsoda dolog, hogy Ukrajnáról az ukránok háta mögött, nélkülük akarnak megállapodni”. Igaz, hogy korábban ugyanezeket a nyugat-európai, ukrán vezetőket egyáltalán nem zavarta, hogy
két „nemzetközi Ukrajna-béketárgyalást” is tartottak az egyik hadviselő fél, Oroszország kifejezett kizárásával.
Még mindig tart az esélylatolgatás, vajon van-e lehetőség az Oroszország elleni ukrán-nyugati katonai győzelemre. Jack Watling, egy neves katonai szakértő a RUSI brit gondolatgyár oldalán elemzi az esélyeket, írásának címe: Európa győzelemről vizionál? „Ha az európai országok képesek koordinálni erőfeszítéseiket, Európának megvan a képessége és a lehetősége, hogy megnyomorítsa Oroszországot, és jelentősen csökkentse a kontinensre nehezedő fenyegetést. De ez az időszak a végéhez közeledik, a lehetőségek ablaka bezárul” – írja Watling. Hát ez nem tűnik győzelmi jelentésnek, bár a szakértő szerint
ha Ukrajna még egy évig kitart az oroszok ellen, felőrli erejüket, akkor Moszkvát túltaszíthatja azon a határon, amelyen belül nagyobb erőfeszítés nélkül talpra állhat
– véli.
Ennek azonban egyelőre nincs túl nagy esélye, hiszen ukrán szemszögből nézve a katonai helyzet drámaian romlott. Félig-meddig hivatalos kijevi adatok szerint is átszakadt a front mintegy 11 kilométeres szakasza, és az oroszok nagy előnyhöz jutottak. Gyakorlatilag az utolsó nagy ukrán erődrendszer (ukreprajon) esett el, és
az oroszok akadálytalanul haladhatnak az immár védtelen területeken, naponta akár több száz négyzetkilométert elfoglalva
– írja a Strana.ua. Ezeken a területeken sem kiépített védrendszerek, de vélhetően még katonák sincsenek.
Ezzel Moszkva lehetőséget kapott rá, hogy végleg megroppantsa az ukrán hadsereg gerincét, értelmetlenné téve a fegyveres harcot – talán még a pénteki alaszkai amerikai–oroszországi csúcstalálkozó előtt. Nagyot esett az egyik kulcsterület, az ukrán légvédelem hatékonysága is.
Zelenszkij ugyan fogadkozott, hogy függetlenül az Alaszkában esetleg létrejövő megállapodástól, egy talpalatnyi ukrán földet sem enged át Oroszországnak (ebbe beleérti a Krím félszigetet is), és ebben néhány nyugat-európai állam támogatja is.
Ám sem az ukrán elnök, sem nyugat-európai támogatói nincsenek abban a helyzetben, hogy érvényt szerezzenek ennek az elutasító, az alaszkai tárgyalásokat eleve lenullázó álláspontjuknak. Így arról szóló információk terjedtek el, hogy Zelenszkij mégis belemenne valamennyi területvesztésbe.
Oroszország jelenleg Ukrajna területének körülbelül egyötödét tartja ellenőrzése alatt.
Többek között a zaporizzsjai, hatreaktoros atomerőmű is tartós orosz kontroll alatt van. Moszkvai források szerint Putyin aligha megy bele, hogy akárcsak 100 négyzetkilométernyi területet visszaadjanak Ukrajnának. „Ezek a mi földjeink” – mondja.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.