Bizonyára a magyar kormány is megvizsgálja, hogy az egyesült államokbeli merényletek után milyen intézkedéseket kell tenni, s ezekhez mely jogszabályok szorulnak módosításra -- válaszolta kérdésünkre Simicskó István, a polgári titkosszolgálatokat irányító miniszter politikai államtitkára. Sőt, annyi máris kijelenthető, hogy várhatóan Magyarországon is változni fog a terrorcselekmények elleni fellépés jogszabályi háttere -- igaz, nem közvetlenül a múlt heti terrortámadás miatt.
Soós László, az Igazságügyi Minisztérium főosztályvezetője lapunk kérdésére elmondta: a terrorizmus megelőzését és visszaszorítását szolgáló, idén májusban életbe lépett ENSZ-egyezmény következtében a tárca által készített -- néhány napon belül az Országgyűlés elé kerülő -- büntetőjogi törvénytervezet-csomagban a terrorcselekmény tényállását is újrafogalmaznák, jelentősen kiterjesztve annak körét. Ennek részleteit a tárca csak az előterjesztést követően hozza nyilvánosságra.
A fejlett országok közvéleménye -- elsősorban az amerikai -- a hatóságokat kárhoztatja azért, hogy a nagyszámú terroristacsoportok hónapokig háborítatlanul készülhettek tettükre és az utolsó pillanatig észrevétlenül hajthatták azt végre. Biztonságpolitikai szakemberek már megfogalmazták: olyan megelőző módszerekre van szükség, amelyekkel akár a célországok területétől távol kezdhetik az adatgyűjtést. Emellett a nemzetközi együttműködést a mainál hatékonyabbá kell tenni (VG, 2001. szeptember 13.). Ez mindenekelőtt a titkosszolgálatok munkájának felülvizsgálatát vonhatja maga után.
A jelenlegi (rend)szabályok megerősítése alkotmányos jogokat is érinthet. Így például olyan, a mainál szélesebb körű adatgyűjtés és -tárolás, ami abból indul ki, hogy valamely előre meg nem határozható embercsoport akár -- az egyesült államokbeli merénylethez hasonlóan -- évekig észrevétlenül élő "alvóterroristákat" vet be. Már most is számos ország jogfelfogásába ütközik az angolszász országok által működtetett Echelon-rendszer, amely globális információgyűjtést végez szöveges és írott adatforgalom lehallgatásával (az Európai Bizottság már jelentésben marasztalta el az Echelont, részben azonban az ipari kémkedésért).
Nagyon óv a rutinreakcióktól, a titkosszolgálatok létszámának, kapacitásának radikális megerősítésétől, és főleg jogaik látványos kiszélesítésétől Szikinger István alkotmányjogász. Szerinte a még centralizáltabb adatgyűjtés önmaga ellen is fordulhat, például beépített emberek illetéktelen információ-hozzáférése következtében. Meg kell barátkozni azzal a gondolattal, hogy vannak megakadályozhatatlan cselekmények, alapjogok megnyirbálásával pedig aligha növelhető a biztonság -- fogalmaz a szakember, aki szerint Magyarországnak részben már nincs hová "hátrálnia", mert a rendőrség így is rendkívül széles körben gyűjthet és tárolhat adatokat emberekről akár évtizedekig. A közösségek bizalmát kellene inkább erősíteni, hogy bátran szóljanak, ha gyanús körülményeket észlelnek -- ajánl receptet Szikinger István.
Hasonlóan vélekedik Takács Albert alkotmányjogász, aki hivatalából adódóan -- az ombudsman általános helyettese -- sem kíván jóslásba bocsátkozni arról, mely területeken támadhat igény jogszabály-módosításra. Azt azonban ő is úgy véli: egyetlen demokrácia sem láthat hozzá az alapjogok csorbításához, bármekkora is a veszély. Szerinte egyébként alig-alig kerül majd sor normamódosításra, hanem -- miként eddig is -- igyekeznek formailag betartani az előírásokat, de például a tikosszolgálatok a mainál kiterjedtebb adatgyűjtést végeznek majd, s legfeljebb több botrány tör ki emiatt. A titkosszolgálatok demokratikus ellenőrzése a legtöbb országban eddig is inkább formálisnak volt nevezhető -- tette hozzá Takács Albert.