Az üzleti titok és a nyilvánosság

A hatályos közbeszerzési törvény a témával kapcsolatban két alapvető szabályt tartalmaz. Egyrészt kimondja, hogy az ajánlattevő az ajánlatában közölt üzleti titok nyilvánosságra hozatalát megtilthatja. Az ajánlattevő nevének, székhelyének (lakóhelyének), az általa kért ellenszolgáltatásnak és a teljesítési határidőnek a nyilvánosságra hozatalát azonban nem tilthatja meg. A jogszabály egy másik passzusa értelmében üzleti titok az ajánlattal összefüggő gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden olyan tény, megoldás vagy adat, melynek titokban maradásához az ajánlattevőnek méltányolható érdeke fűződik.
Másrészt a jelenlegi törvény szerint a döntés kihirdetésekor és azt követően az utóbb említett passzusban foglaltak nem alkalmazhatók azon tény, megoldás vagy adat tekintetében, melyet az ajánlat elbírálása során -- döntése meghozatalával összefüggésben -- az ajánlatkérő figyelembe vett. Az elbírálás alapjául szolgáló információk kapcsán tehát nem lehet az üzleti titokra hivatkozva a tájékoztatást vagy a nyilvánosságra hozatalt megakadályozni.
Az üzleti titok védelmének szempontja a közbeszerzési eljárásokban tipikusan az ajánlattevőnél merülhet fel. Például akkor, ha ajánlatában olyan megoldással, alkotással pályázik, melynek részletei titokban maradásához méltányolható érdeke (versenyszempontok) fűződik. Másrészt a közbeszerzési törvény hatálya alá nemcsak állami és helyi önkormányzati költségvetési szervek, közfeladatot ellátó egyéb szervek tartoznak ajánlatkérőként (ahol a közérdekű adatok nyilvánosságának követelménye jelentkezik), hanem egyéb (gazdálkodó)szervezetek is. Ez utóbbi körben szintén felvetődhet üzleti titokvédelmi szempont.
A közbeszerzési eljárásokban a főszabály a nyilvánosság. A szűk körben felmerülő üzleti titok védelmének biztosítására figyelemmel a következőkkel egészül ki a közbeszerzési törvény (kbtv.) hivatkozott jelenlegi szabályozása e tárgykörben: az ajánlattevőnek az ajánlatában kifejezetten és elkülönítetten kell megadnia az üzleti titokként közölt tényt, megoldást vagy adatot. A nyertes ajánlat esetében ez a szerződés -- nyilvánosságra nem hozható -- mellékletét képezi, feltéve, hogy az abban foglaltak nem ütköznek a kbtv.-be. Egyebekben a nyertes ajánlattevővel kötött úgynevezett közbeszerzési szerződés nyilvános, annak tartalma közérdekű adatnak minősül. Ezáltal egyebekben a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi törvény rendelkezései irányadók a nyilvánosság tárgykörében.
A parlamentnek benyújtott javaslat egyben pontosítja az üzleti titok fogalmát. Figyelemmel arra, hogy a hatályos rendelkezés szerinti, "az ajánlattevő méltányolható érdeke" megfogalmazás -- mint az üzleti titokká minősítés indoka -- meglehetősen tág és szubjektív, ezért a gyakorlatban problémát vet fel a közérdekű adatoktól történő elhatárolás tekintetében.

A gyakorlatban sokszor felmerül az üzleti titok és a nyilvánosság viszonyának (az üzleti titok védelme és a közérdekű adatok nyilvánossága alkotmányos követelménye érvényesülésének ütközése) egyértelműbb rendezése a közbeszerzésekben. Erre javasol megoldást a közbeszerzési törvény módosításának -- a pénzügyeket szabályozó egyes jogszabályok módosításának keretében a parlamentnek benyújtott -- tervezete. VG-összefoglaló-->