Szigor helyett gazdasági regulák

>> Az üvegzsebtörvényt, nem túlságosan gyakori eset, az ellenzék is támogatni látszik.

- A parlamentben azért tetten érhető, ha mégoly ritkán is, a politikai felelősségtudat. A mostani egy ilyen eset, amikor függetlenül attól, hogy hol foglalnak helyet, a korrupcióval szembeni föllépést egységesen fontosnak tartják a képviselők. Ennek örülök. A támogatásnak ki is kell fejeződnie, hiszen három helyen kétharmados jogszabály módosítására van szükség. Tehát az üvegzsebprogram keretében kidolgozott törvénymódosítási csomag nem érvényesülhetne az ellenzék közreműködése nélkül. Jó példa arra, hogy fontos ügyekben lehet és kell is együttműködni.

>> Kifogásként azonban elhangzott, hogy salátatörvény, ami veszélyeztetheti az elérni kívánt célt.

- Bizonyos vagyok abban, hogy ezt a célt nem kell félteni. A tervezet ugyanis egyáltalán nem szolgál rá az elítélő saláta jelzőre, amellyel a jogalkotás szégyenteljes szüleményei illethetők. Hozzáteszem, megengedhetetlenek egy felelős törvényhozástól. Ha egy jogszabályon belül számos meglévő törvény módosul, az még nem feltétlenül salátatörvény. Az úgy készül, hogy sem tartalmukban, sem egyébként össze nem függő jogszabályokat csak azért, mert mondjuk az idő megérett rá, egy törvényen belül módosítgatnak. Ez áttekinthetetlenséget és jogbizonytalanságot okoz, alkalmazását, lehetőség szerint, minden jobb ízlésű jogász igyekszik elkerülni. A tematikus vagy tematizált törvények azonban nagyon fontos tartalmi kapcsolat és határozott koncepció szerint születnek meg. A logikus tartalmi összefüggés teszi szükségessé a különböző jogszabályok módosítását. Semmi esetre sem viselik magukon a salátatörvények gyászos jellemzőit. Nem szégyellnivalóak. Nem idéznek elő bizonytalansági körülményeket. A jogalkalmazónak nem okoz gondot, hogy milyen passzust hol keressen, és nagyon jól láthatja, tudhatja ezt a leendő korrupció elleni fellépést elősegítő törvény esetében. Az elérendő cél végett a szabályozás technikailag nem is oldható meg másként. A módosítások létrejötte is nyomon követhető, logikus és szakszerű. Természetes, hogy a tematizált törvényen belüli módosító elemek beépülnek más jogszabályokba. A későbbiekben ott és majd a gyakorlatban is remélhetőleg, elfoglalják a maguk helyét és jelentőségét.

>> A gyakorlat, a törvény kívánatos érvényesülése mindig kulcskérdés. Különösen, ha korrupcióról vagy mondjuk pénzmosásról van szó, mikor az emberek végre látványos eredményeket szeretnének.

- Ez teljességgel érthető. Ám némely szabályozási rendszer nem feltétlenül a látványos eredményekért való. Tehát ha a pénzmosás megakadályozásáról szóló törvény nem hozza meg a hozzá fűzött, az emberek által elképzelt, áhított reményeket, vagyis nem indul rengeteg pénzmosási ügy, és nem bukik le szervezett bűnözők sora, akkor csalódottak. Sehol a világon nincs ilyen gyors, erőteljes hatása a pénzmosási szabályoknak, de más előírásoknak sem. Pénzmosási ügyben tudtommal nálunk még egyetlen jogerős ítélet sem született. Egy-két eljárás indult, el is halt. Hogy ez nehezen fogadható el? Lehet. De az idevágó szabályozási rendszer lényege inkább az, hogy a pénzmosást mint magatartást visszaszorítsa. A parlament előtt lévő korrupcióellenes előírások is a viszszaszorítást, a megelőzést szolgálják. Ez az első olyan szabályrendszerünk, amely nem büntetőjogi eszközökkel, hanem gazdasági regulákkal igyekszik hatni a visszaélésekkel szemben. Egyébként mindenféle szabályozás javítása fölfogható - bizonyos szemlélet alapján - korrupció elleni fellépésként. A korrupció, mint oly sok más deviancia, a rendetlenségben érzi jól magát. Amennyiben tehát jól szabályozott egy-egy jogterület, ott a korrupciónak kisebb az élettere. Kezdetben, mikor hozzáláttunk a törvénytervezet kidolgozásához, csak néhány jogszabály-módosításra gondoltunk. Menet közben bővült a kör, s ezt egyáltalán nem bánom. Az is igaz: számos korrupciós technika élhet a gazdaságban, amelyről még nem tudunk, az is lehet, éppen e törvény kényszeríti majd a korruptot arra, hogy valamilyen új módszert találjon ki. Amenynyiben ez felismerhetővé válik, akkor nyilvánvaló, hogy arra a jognak reagálnia kell.

>> Meddig lesz még korrupciós fészek az ingatlan-nyilvántartás?

- Tagadhatatlan, hogy az ingatlan-nyilvántartásban nagy a rendetlenség, virágzik a korrupció és általában a bűnözés. Úgy gondolom: ha végre sikerül rendbe hozni, akkor nincs kit korrumpálni, mert nemhogy naprakésznek kell lenni a regisztrációnak - ami egyébként régen elegendő volt, mára inkább csak vágy -, hanem elsősorban megbízhatónak és a valóságot tükrözőnek, közhitelesnek, nyilvánosnak. Amennyiben ez megvalósul, úgy a rendetlenségre épülő bűnözés - amelynek magja a lakásmaffiának nevezett elkövetői kör és természetesen az ehhez kapcsolódó korrupció - egy csapásra megszűnik. A lakásmaffia azontúl nem működhet. A politikai vezetés is afelé hajlik, hogy vissza kell állítani a telekkönyvi rendszert. A cél tehát, hogy - hasonlóan cégnyilvántartáshoz vagy az alapítványok, egyesületek regisztrációjához - a bíróságok felügyeljék a telekkönyvezést. Ez idő tájt folynak az egyeztetések az igazságügyi tárca, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács és a földművelésügy között. Az OIT kedvezően fogadja a tervet, az FVM-mel szakszerű és biztató tárgyalásokban vagyunk. Csak a megegyezést követően láthatunk a jogszabály-változtatás előkészítéséhez.

>> Milyen hatással lehet az uniós csatlakozás a hazai korrupciós jelenségekre?

- Némely visszaélési csatorna egyszerűen elhal, mert a maitól eltérő helyzetekben kell az érdekeket érvényesíteni. Másként, más szinteken és esetleg más személyek kerülhetnek korrupciós veszélyhelyzetbe. Nem a helyi hatóságoknál lesz szükség majd ügyeskedésre, tán nem is itthon, mondjuk amikor a pályázatok kerülnek előtérbe, és a döntést nem Magyarországon, hanem valamelyik brüszszeli szervnél hozzák. Számos, ma jellemző korrupciós helyzet megszűnik. Más rendszer alakul ki, a korrupció fészkei is nyilván átrendeződnek. Más központi egységeket törekszik majd befolyásolni a korrupt, gyakorta külföldön. Tehát a jelenség kezelése határainkon túl, nem is magyar, belső problémaként jelentkezik, jóllehet a befolyásolási akarat elindulhat belföldről. Ez ellen nyilván nagyon sok szemléleti változtatásra, illetve jogi, jogtechnikai módosításra lesz majd szükség. Ezért változott nemrég - előrelátóan - a Btk. is, kiterjesztvén a korrupciós cselekményekben érintettek körét a külföldi hivatalos személyekre. Jelentős átalakulás várható a korrupció világában is. Annyi bizonyos: nem szűnik meg.