Mentik a menthetőt
Tegnap Párizsban találkozott az a mintegy 30 nemzetközi szakértő, akit az UNESCO Irakba kíván küldeni, hogy felmérje az ottani múzeumokban és régészeti kincsekben esett károkat. Az ENSZ oktatási, tudományos és kulturális szervezetének főigazgatója, Macuura Koicsiro szerint a csoport feladata lesz az is, hogy pénzügyi támogatókat találjon a szükséges restaurálási munkálatok elvégzéséhez. A British Museum szintén régészek és restaurátorok Irakba küldését tervezi.
Mint ismeretes, miután megbukott Szaddám Huszein elnök rendszere, a lakosság kifosztotta a bagdadi régészeti múzeumot, annak felbecsülhetetlen értékű gyűjteményéből - több százezer, az ókori keleti civilizációk emlékét őrző műtárgyból - csak törmelékek maradtak. Egyes vidéki közgyűjtemények is súlyos károkat szenvedtek, a Korán egyik legrégebbi példányát őrző bagdadi iszlám könyvtárat pedig felgyújtották a rablók. A napokban egyre élénkebb vita bontakozott ki arról, mekkora szerepet játszott az amerikai hadsereg hanyagsága a fosztogatásokban; Vincent Brooks szóvivő annyit megígért, hogy a szövetségesek mindent megtesznek majd a műkincsek visszaszerzése érdekében. Kofi Annan, a világszervezet főtitkára arra is felkérte az amerikaiakat, hogy helyezzék védelem alá a még ép műemlékeket és közgyűjteményeket.
A világ szakmai közvéleménye eközben attól tart, hogy az elrabolt régészeti kincsek a feketepiac csatornáin keresztül szétszóródhatnak a világban, és így örökre eltűnhetnek a kutatók szeme elől. Fennáll annak a veszélye is, hogy a nemes-fémből készült tárgyakat egyszerűen beolvasztják a rablók, hogy minél könnyebben pénzhez jussanak - mutat rá az International Herald Tribune. Hírügynökségi források idézik a 175 intézményt tömörítő művészeti múzeumok szövetségének felhívását, amely arra kéri a világ műgyűjtőit, ne vásároljanak a szóban forgó műkincsekből. Félő azonban, hogy ez a felhívás ugyanúgy pusztába kiáltott szó marad, mint Japán és más országok kormányainak hasonló tartalmú állásfoglalásai.
A bagdadi múzeumba talicskákkal betódult fosztogatók például válogatás nélkül mindent elvittek, aranycsészéktől halotti maszkokon át ékkövekkel kirakott pazar lírákig, az egykori mezopotámiai kézművesség remekműveiig. Eltűnt a nagy babilóniai uralkodó, az időszámításunk előtti 18. században élt Hamurabbi törvénytáblája, Ram istenség közel egy évezreddel korábban, Ur városában készült szobra, és egy akkád királyfej is, amely legkevesebb 4300 éve készült.
