Éles verseny az MBA-kurzusok között
Magyarországon ma már több mint egy évtizedes múltja van az üzleti világ csúcsdiplomájának számító MBA-oktatásnak, amely főként a multinacionális vállalatoknál való elhelyezkedésnél, az ottani előrejutásnál jelent nagy előnyt. Ez egyébként nem véletlen, hiszen az első ilyen oklevelet a Harvard Egyetem adta ki, s azóta e diploma komoly elismerést vívott ki magának a piacon. Manapság - fejvadász cégek tapasztalatai szerint - nemcsak a felsővezetői szinten, de sok helyütt a középvezetői körben is elvárt ennek az oklevélnek a megléte. Ennek oka, hogy az MBA-diplomát felmutató vezető ugyanazokat a módszereket alkalmazza munkája során a pénzügyek, az emberi erőforrás, valamint a marketing területén, s átveszi az angolszász üzleti gondolkodásmódot is. Éppen az angolszász gondolkodás mind teljesebb elsajátítása érdekében az első években az oktatás csak angolul folyt. Ma már van magyar, illetve más idegen nyelven folyó MBA-képzés is, ám több, e területet ismerő szakember a magyar nyelvű képzés létjogosultságát megkérdőjelezi éppen a gondolkodásmód eltérése miatt. Egy-egy MBA-kurzus azonban nemcsak a tudás megszerzését jelenti, hanem az ott eltöltött idő pluszhozadéka a kialakított kapcsolatrendszer is, amit - a tapasztalatok szerint - a karrierépítés során kölcsönösen jól lehet kamatoztatni.
Az MBA-képzések közös jellemzője a tantárgyi struktúra, amely gyakorlatilag mindenütt azonos, illetve fontos elem a gyakorlati képzés, a problémamegoldás fejlesztése. Az alapot az általános vezetési-szervezési ismeretek, a marketing, az értékesítés, a pénzügyi-számviteli ismeretek, a kommunikáció, a válságmenedzselés és az emberierőforrás-gazdálkodás adja. Az egyes intézmények aztán ezt az alapot töltik meg eltérő módokon tartalommal.
Az egyes képzések szerkezete között lehetnek jelentős különbségek, hiszen van a kínálatban olyan kurzus, amelyre az előadás-sorozat a jellemző, de számos olyan is van, amely a klasszikus irányt, tehát a kiscsoportos, gyakorlatorientált oktatás kínálja. Van olyan intézmény is, amely a távoktatás előnyeit használja ki.
Egyelőre nincs rangsorolás a képzések között, ám egyes szakemberek szerint az igazi MBA-képzés gyakorlatorientált oktatásra épül, amelynek lényege az esettanulmányokra alapozott csoportos tanulás. Ezért is feltétel a felvételinél a néhány éves munkatapasztalat.
Bár nem egységes a gyakorlat, ám több MBA-kurzusra csak az úgynevezett GMAT - Graduate Management Admission Test - helyes megoldásával lehet bejutni. Ez a legelterjedtebb, nemzetközileg elfogadott teszt, amely a logikai-matematikai képességek felmérését szolgálja. Ma már van mód számítógépen is megoldani, és a végén öt perc áll rendelkezésre annak eldöntéséhez, hogy elküldjük vagy se. Ez azért fontos, hiszen egy hónapban csak egy érvényes tesztet fogadnak el, aminek jelentős költsége is van. Az angol nyelven folyó írásbeli vizsga több részből áll, hiszen felméri - egyebek mellett - a fogalmazási készséget, az érvelési, logikai és problémamegoldó készséget, az információmérlegelés szintjét, a verbális, nyelvi képességeket, valamint az angol nyelvtan ismeretét. Kifejezetten az angol nyelvtudás felmérése a célja a TOEFL-tesztnek, amely szintén nemzetközileg elismert mérce. Ezzel kapcsolatban az Amerikai Továbbtanulási Központban lehet tájékoztatást kérni.
Az MBA-kurzus elvégzéséhez alapvetően fontos a megfelelő számítógépes ismeret, bár ez nem felvételi elvárás. E terület megfelelő ismeretét mutatja meg az úgynevezett ECDL-vizsga sikeres letétele. Az ECDL nemzetközileg egységes normák szerint, szigorú minőségi szabványoknak megfelelően működtetett rendszer, amely ma már 26 országban elismert diplomát bocsát ki. E rendszer hazai jogtulajdonosa a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság, amely elkészítette a felkészüléshez szükséges tananyagot is. Nálunk országszerte 140 vizsgaközpont van. A sikeres végzéshez egy elméleti és hat gyakorlati köztes vizsgát kell letenni. Cél a felhasználói ismeretek mérése.
Bár kezdeti próbálkozások léteznek az MBA-diplomát kibocsátó intézmények rangsorolására, hivatalosan ilyen nincs. A mérce a piaci megítélés. A képzés jogi hátterét egy 1999-es oktatási minisztériumi rendelet biztosítja, míg a jogot a diplomák kiadására a Magyar Akkreditációs Bizottság (MAB) adja ki. A feltételek között egyrészt a megfelelő személyi és tárgyi feltételeket, másrészt pedig a képzés megfelelő tartalmát kell igazolni. Mindezt a MAB rendszeresen ellenőrzi is. (LI)
