Ukrajna választóvonal előtt: Zelenszkij elrendelné a nők kötelező sorozását

Ukrajna lakossága vészesen megfogyatkozott. Egyes források szerint alig maradtak húszmillióan a valaha ötvenmilliósnál is nagyobb, fél Európa méretű, mára csaknem Románia vagy Lengyelország méretére csökkent területű országban. 

A hadsereg első számú problémája már nem a fegyverzethiány (ballisztikus rakéták, lég-, és rakétavédelmi eszközök, légierő), hanem az azt kezelő emberek, katonák hiánya. Emiatt is most már a nők kerülhetnek sorra a sorozásnál. Persze ők ugyanúgy nem akarnak szolgálni, részt venni egy többé-kevésbé reménytelen kimenetelű, több mint 1500 napja tartó háborúban, mint az ukrán férfiak egy része. 

Kijev illetékes hatóságainak viszont hozniuk kell a fő-főparancsnok Zelenszkij által előírt hadsereglétszámot (800 ezer aktív katona). Minthogy a hadra fogható férfiak (18 és 60 év közöttiek) lassan elfogynak, most az ukrán vezetés a nők besorozásával próbálja betömni a létszámréseket. 

A 24 Kanal portál (az elnökpártiak csapatából) igyekszik elhumorizálni a kérdést. Idéz egy katonát: 

Mintha a konyhában lennénk.

A nők teljes körű mozgósítására azonban eddig nem került sor. Rosztyiszlav Kravec ügyvéd, irodatulajdonos szerint a nők felvétele a katonai szolgálatot megtagadó, katonaszökevény-listára jelenthet a hatóság, a hatalom részéről egyfajta tesztelést is. Hogy reagálna a közvélemény a nők általános, kötelező mozgósítására? (Pillanatnyilag a nők részvétele önkéntes.) Ha a társadalomban a nők mozgósítása nem keltene szükséghelyzetet, akkor törvénymódosítással a parlament elrendelhetné a hölgyek azonnali kötelező mozgósítását – véli Kravec.

Ukrajna hátrál, lassan az oroszoké lesz az egész Donbasz

Az inkább a Zelenszkijjel szimpatizáló, a német kormány hivatalos álláspontjához közel álló Deutsche Welle orosz nyelvű szekciója idézi az amerikai alelnököt, aki szerint Európa vezetőinek egy csoportja „nem fejtett ki elégséges erőfeszítést”, hogy abbamaradjon az ukrajnai háború. Egyébként nincs változás az ukrán helyzetben,

– az EBESZ-megfigyelők (SMM) szeme előtt és az akkori EU vezetés cinkos hallgatása mellett. 

• Legutóbb Pokrovszk és Mirnograd elestéről adtak hírt az objektívabb nyugati hírszolgáltatók, 
• miközben Zelenszkij és hívei szerint erről nincs szó. 
• Az ISW amerikai katonai elemzőcég óvatosan fogalmaz, 
• térképén viszont látni az óriási orosz „harapófogót”, amelyben Pokrovszk és Mirnograd is benne van. 
• Oroszország szeretné felújítani az amerikaiak részvételét az esetleges, a békét célzó tárgyalásokon, de ennek az esélye pillanatnyilag csekélynek látszik.

Igaz, Kirill Dmitrijev, Putyin tanácsadója, a legnagyobb oroszországi állami vagyonkezelő alap vezetője az USA-ba érkezett, hogy tárgyaljon az amerikai vezetőkkel, mindenekelőtt Trump különmegbízottjával, Steve Witkoff-fal és az amerikai elnök sógorával, Jared Kushnerrel. Az USA egy hónap türelmi időt adott az olaj- és gázkereskedőknek, akik orosz szénhidrogén-energiahordozókban „utaznak”. Az újabb amerikai–orosz tárgyalássorozat célja – írja a Reuters – az ukrán háború lezárása és az orosz–amerikai gazdasági kapcsolatok rendezése.

Elnök vagy nem elnök? Kisbetű vagy nagybetű?

Figyelemre méltó, hogy az egyik leginkább Zelenszkij-párti ukrán kormánylap, az Ukrajinska Pravda, amely a Reuters alapján értékelte az USA egy hónapos türelmi idejét, „Putyin elnökről” írt, miközben pár sorral lejjebb megjegyzi, hogy nem ismeri el Vlagyimir Putyin elnöki mivoltát. 

Míg egy időben, korábban szinte kötelező volt minden, Oroszországgal kapcsolatos, nagybetűs dolgot (személynevek, intézmények megnevezése) kisbetűvel írni, most a legteljesebb káosz jellemzi a „nagybetű-hadviselést”. Vannak médiumok (csökkenő számban), amelyek tartják magukat a „kisbetűs orosz nevek” írásmódhoz, a legtöbb sajtótermék viszont erről már elfeledkezik. Ahogy