Ajánlatkérés a Gripenek fegyverzetére

Várhatóan jövő év elején kezdődnek meg a Gripenek korszerű fegyverzettel való ellátását célzó részletes tárgyalások a HM és a lehetséges szállítók között. A honvédelmi tárca az illetékes egyesült államokbeli intézménynek - az ott szükséges kormányjóváhagyás miatt - már elküldte ajánlatkérését, míg a többi szóba jöhető üzleti partnernek október és november folyamán küldik szét a leveleket. A tárgyalások a beérkező ajánlatok elemzését követően kezdődhetnek el. A cél az, hogy az első Gripenek beérkezésének időpontjára megkezdődjön a fegyverek szállítása.

A HM az amerikai Raytheon mellett valószínűleg a német Zeiss és az izraeli Rafael céget, a német BGT vállalatot, a svéd kormányt, valamint két, gépágyúlőszert gyártó céget kér majd fel ajánlattételre. "A potenciális szállítók köre meglehetősen szűk, mivel a Gripenek bérletéről kötött megállapodásban rögzítették, hogy milyen fegyverek vannak a vadászgépekhez integrálva, s ezekkel csak nagyon kevés gyártó, vagy fejlesztő cég rendelkezik - fejtette ki Hollósi Nándor. A HM miniszteri főtanácsadója lelmondta: a vadászgépek hatékony alkalmazásához légi és földi célok ellen bevethető fegyverekre egyaránt szükség van, ezért a tárca terveiben mindkét fegyverfajta beszerzése szerepel.

A légi célok ellen alkalmazható, úgynevezett levegő-levegő rakéták közül a nagyobb hatótávolságú, látótávolságon kívül is alkalmazható fegyverek közül a Gripenekre azok a Raytheon által gyártott, kombinált vezérléssel ellátott AMRAAM rakéták szerelhetők fel, amelyekkel az amerikai hadsereg a hadrendbe állás előtt álló F-35-ös vadászgépeket is el kívánja látni. A tervezett ügyletet először a washingtoni kormánynak kell jóváhagynia. Az amerikai kabinet ki is bővíthetné a potenciális szállítók körét, ám a Gripenek felfegyverzése esetén egyedül a Raytheon jöhet szóba, mivel a gyártók egyedül ennek az amerikai cégnek a termékeit integrálták a vadászgépre.

A közeli légi harc megvívására alkalmas rakéták esetén nagyobb a választási lehetőség. Egyrészt a több típust felsorakoztató, infravörös célkeresővel felszerelt, Sidewinder rakétacsalád is a Gripenekre van integrálva, emellett a vadászgépeken az IRIS-T megjelölésű rakéta is alkalmazható lesz, amelynek sorozatgyártását 2006-tól kezdi meg egy

európai konzorcium. A HM kalkulációi szerint az ár-érték arány amellett szól, hogy mindkét rakétatípusból rendeljenek. A nyitott kérdés az, hogy a Sidewinder rakéták közül melyiket válassza a HM. A gyártó Raytheon legújabb fejlesztésű rakétái mellett a svéd haderő értékesítésre kerülő régebbi készletei is szóba jöhetnek, emellett a német BGT vállalat a rakétacsalád egy korszerűsített változatával is a lehetséges ajánlattevők között van.

A földi célok ellen bevethető, nagy találati pontosságú, úgynevezett precíziós fegyverek újabb generációja beszerzésének szükségességét komoly vita előzte meg. A NATO európai tagállamai közül - Franciaországon kívül - csak a Magyarországra érkező 14 Gripen, a Lengyelország által megrendelt 48 darab F-16-os, a brit légierőnél korszerűsített, kisebb számú Tornádó, valamint az Eurofighter 2006-tól sorozatgyártásba állított változata lesz egyáltalán alkalmas a precíziós fegyverek hordozására. Ugyanakkor a szakértők többsége szerint a jövő háborús konfliktusaiban, mint azt a Jugoszlávia, Afganisztán és Irak elleni háború is megmutatta, várhatóan a légi harcnál nagyobb szerep jut a földi célok ellen irányuló légitámadásoknak, amelyekben a precíziós fegyverek jutnak meghatározó feladatokhoz. Az Egyesült Államok vadászgépeinek döntő többsége ma már alkalmas a precíziós fegyverek hordozására. Az első Öböl-háborúban még csak minden tizedik amerikai repülőgép volt precíziós fegyverekkel felszerelve, a második Öböl-háborúban részt vett amerikai harci repülőknek már 92 százaléka rendelkezett ezzel a képességgel.

A Gripeneken alkalmazható nagy találati pontosságú fegyverek között van a Maverick rakétacsalád, amelyek közül a honvédelmi tárca a nappali és éjszakai körülmények között egyaránt bevethető típusokat vásárolná meg. A Gripen vadászgépekbe beépített gépágyúkhoz a HM lőszert gyártó cégektől is ajánlatot kér, igaz, ennek költsége várhatóan nagyságrendekkel kisebb, mint a többi fegyverzet beszerzése.

Az előzetes számítások szerint a fegyverek ára együttesen mintegy 24 milliárd forint lesz. Az árat a HM öt év alatt fizetné ki, a megvásárolt fegyverek beérkezésével párhuzamosan 2005 és 2009 között. A svéd kormánnyal kötött megállapodás értelmében a Gripenek 2006-2007 folyamán érkeznek Magyarországra. A Gripen-századnak 2009-re kell elérnie a teljes hadrafoghatóságot, s ezzel egy időben vonják ki a hadrendből az utolsó MiG-29-es vadászgépeket is. A Gripen-programon belül a költségek döntő hányadát egyébként a vadászgépek bérlete teszi ki. A 2003 elején módosított szerződés értelmében az eredeti - 2001. decemberi - megállapodásban szereplő 14 harci repülőgép modernebb változatának bérlete, valamint a logisztika biztosítása, a tárca fejlesztési forrásainak 22-29 százalékát lekötve, összesen 210 milliárd forintba fog kerülni 2016-ig, amelynek végén a repülőgépek és a földi támogató rendszer a honvédség birtokába kerülnek.