Biztató kapunyitás a Fonóban
Megérkezett tegnap az a 7 millió forintos gyorssegély, amit Hiller István, a nemzeti kulturális örökség minisztere ígért meg a nyáron a nehéz anyagi helyzetben lévő Fonó Budai Zeneháznak. Mivel a főváros segélye már korábban megjelent a számlájukon, így az egyik legkarakteresebb fővárosi kulturális hely megkezdhette a tartozások törlesztését, s megnyithatta kapuit. Holnap, szombaton 20 órától Fonó Kapunyitó Fesztivál várja az érdeklődőket, fellép például a Makám és a Vujicsics együttes. Szeptember 18. és 21. között vasútmodell-kiállítás és -vásár lesz, a belépőjegy egységesen 350 forint. Szeptember 25-én Ágoston Béla és a Chagall Klezmer Band hallható a Fonóban, 26-án, pénteken pedig Jazzkoktél lesz a Dresch Quartettel és a Kardos Négyessel.
A Fonó nyolcéves működése során folyamatosan felléptek itt a magyar népzene eredeti forrásait bemutató együttesek, hazai és külföldi dzsesszkiválóságok. A Fonó Records 120 CD-t jelentetett meg, kiadványai 17 országba jutottak el, ehhez azonban fűzzük hozzá: a 25-30 millió forintnyi kinnlevőség tetemes része származik abból, hogy a hazai és külföldi lemezkereskedők körülbelül 15 millióval tartoznak a Fonó Recordsnak.
A Fonó nevéhez kötődik az utóbbi évtizedek legjelentősebb népzenegyűjtő programja, az Utolsó óra is, amely összköltségvetése 67 millió forint volt, a kulturális tárca ebből 45 milliót vállalt magára. A sokéves munka keretében összegyűjtötték és digitálisan archiválták a Kárpát-medence területén még föllelhető eredeti népdalokat, összesen 1250 órányi népzenei anyagot rögzítettek az intézmény stúdiójában.
Nem kétséges tehát, hogy ez az intézmény nemzeti feladatot vállalt magára, miközben állami fenntartó nélkül működik. A Fonó Budai Zeneház ugyanis magántőkéből, civil kezdeményezésre jött létre, 1995-ben. A XI. kerületi, Sztregova utcai ingatlant, a hajdani Villamos Erőmű Tervező és Szerelő Vállalat 730 négyzetméteres ipari épületét Lukács József fizikus (az orvosi műszereket gyártó, 1986-ban létrehozott 77 Elektronika Műszeripari Kft. társtulajdonosa) vásárolta meg a saját vagyonából, 23 millió forintért, majd alakíttatta át körülbelül 30 milliós beruházással. A Fonó Budai Zeneház Kft. 93 százalékban Lukács József, 7 százalékban Balogh Tibor tulajdona volt, a cég 1998-ban alakult kht.-vá.
Mivel nincs az intézménynek állami támogatója, a bevételekből kellene eltartania magát, ami hazánkban lehetetlen. A pályázatok pedig esetlegesek, ezért az évad se tervezhető biztonsággal. Így az alapítók nem akarták már tovább a saját vagyonukból fedezni az évi körülbelül 25 millió forintos veszteséget.
A folyamatos működéshez arra lenne szükség, hogy a főváros és a kulturális tárca együtt némi állandó támogatást nyújtson a Fonónak. Erről már a nyári sajtótájékoztató után beszéltek Hiller Istvánnal és a főváros képviselőivel. Legújabb információink szerint a jövő héten tárgyalnak a működési támogatásról a kulturális tárca vezetőivel. Mint László Sándor ügyvezető igazgató lapunknak korábban elmondta: 25-30 millió forintnyi, közpénzekből származó támogatás alapján már tudnának előre tervezni. Ehhez jöhetnének a pályázati pénzek, magántámogatások, a jegybevétel. A Fonó alapítói pedig továbbra is vállalnák a fenntartás jelentős részét.
