Újabb reform kezdődik a honvédségnél

Jövő év júliusában, a pécsi tüzérdandár megszüntetésével kerül sor a honvédség újabb átszervezésének első konkrét lépésére, a struktúra teljesen átalakulhat a 2013-ig tartó reform keretében. Az átalakításokban a HM a védelmi felülvizsgálatra támaszkodik, amelyet a tárca tavaly augusztusban indított el a honvédség vezetési rendszerének javítása, a tervek és az erőforrások közötti összhang megteremtése, valamint az anyagi eszközök pazarlásának megszüntetése céljával.

Az átalakítások legélesebben a haderő vezetési és háttérintézményi struktúráját érintik. A HM elképzelései szerint a jelenlegi 45 ezres tárcalétszám 2013-ig 30 ezer főre csökken. Bár a minisztérium és a vezérkar az idén már végrehajtott egy 20 százalékos leépítést, a további létszámcsökkentést elsősorban ismét itt, valamint a HM háttérintézményeinél tervezik végrehajtani. Ezek együttes létszámát a jelenlegi 10 ezerről 2006-ra 5 ezer, 2013-ra 3,5 ezer főre csökkentik. A HM szerint a közel egy évtizedes kifutású program lehetővé teszi, hogy a csökkentés nagy részét nyugdíjazásokkal oldják meg, így viszonylag kisebb számban lesz szükség további leépítésekre.

A harcoló alakulatok létszáma kisebb mértékben változik: a sorkatonaságot nem számítva a jelenlegi 27,5 ezer főről 26,5 ezerre csökken. Ugyanakkor az átalakítás így is az egységek 80 százalékát érinteni fogja. Ennek keretében kerül sor 2004 júliusában a pécsi tüzérdandár megszüntetésére, amelyet követően a tüzérségi feladatokat teljesen egészében a tatai dandárnak kell biztosítania. Itt egyúttal az eddigi BMP-1. gyalogsági harcjárműveket is új, könnyű páncélzatú járművekkel váltják fel. A légvédelmi rakétaezred Nagyorosziból Győrbe költözik, s ezután a légvédelem központja is itt lesz. Ezzel egy időben a hódmezővásárhelyi gépesített lövészdandár összeolvad - az utóbbi parancsnoksága alatt - a debreceni alakulattal, számos biztosító és kiegészítő dandár pedig megszűnik. A szolnoki, a kaposvári és az egri alakulatokat is átalakítják, az utóbbinál megszüntetve a rádiófelderítő és a technikai felderítő századot. A debreceni gépesített lövészdandár a jövőben a békeműveletekre szakosodik, míg a szentesi műszaki alakulatot speciális NATO-feladatokra készítik fel. Ugyancsak a nemzetközi támogatási követelmények szerint alakítják át a kaposvári logisztikai ezredet.

Az átalakítások a katonai repülőtereket is érintik. A meglévő létesítmények közül a honvédség a jövőben csak a kecskeméti, a pápai és a szolnoki légibázisra tart igényt. A MiG-29-es vadászgépek 2009-re tervezett kivonása után a kecskeméti repülőtér adna helyet a Gripen harci repülőgépeknek is, míg Szolnok a Szentkirályszabadjáról áttelepítendő harci helikoptereket fogadja majd. Az utóbbi légibázisra bezárás vár, míg a taszári repülőtér sorsa azon múlik, hogy az Egyesült Államok továbbra is használni kívánja-e. Erről egyelőre nem érkezett hivatalos jelzés.

A hivatásos haderőre történő átállással egy időben csökken a kiképzőközpontok száma is. 2006-ban a szabadszállási és a szombathelyi bázisokat bezárják, s a kiképzés a tapolcai létesítményben folyhat tovább. A sorkatonaság kiváltása önmagában 8 ezer fős létszámcsökkentést eredményez, ám feladataik jelentős részét, így az őrzés-védelmet, konyhai ellátást a jövőben civilekre bíznák, s katonák csak a kiemelten fontos objektumokban őrködnének. Ugyanekkor a hivatásos katonák létszámának biztosítása érdekében a honvédség fokozza toborzói tevékenységét. Az önkéntes haderőre való áttérés befejeztével évente 1350-2250 új belépőre lehet szükség, ám az átállás éveiben ez a szám eléri a 3-4 ezer főt. A célok között szerepel, hogy a NATO-felajánlásokban szereplő egységeknél 2006-ra érjék el a teljes feltöltöttséget.

A feleslegessé váló ingatlanokat a HM az ÁPV Rt.-nek, illetve ahol lehet, közvetlenül az önkormányzatoknak adná át, emellett a bérelt irodák számát is csökkentenék. A reform - az átalakítások végrehajtása és végkielégítések miatt - az első évben várhatóan többletköltségeket eredményez, megtakarítás csak a reform későbbi szakaszában jelentkezik majd. Ennek ellenére a HM a fejlesztésre fordítható források bővülésével számol, figyelembe véve azt a NATO felé tett magyar kötelezettségvállalást is, hogy a kormány a honvédelmi költségvetés részesedését a GDP-ből 2006-ra 1,81 százalékra emeli. Ez arányát tekintve évente 0,05 százalékos emelést tesz szükségessé a hátralévő három esztendőben. A honvédelmi tárca számításai szerint a felülvizsgálat eredményeképpen a honvédség az idei 53 milliárd forint után 2004-ben 67, 2010-ben pedig 100 milliárd forint körüli összeget költhet majd haditechnikai beszerzésekre.

A haderőreform keretében a HM a honvédség technikai eszközeit alapvetően megújítaná. A három legnagyobb fejlesztés egy-egy többéves program keretében valósulhat meg: az egyik legfontosabb követelmény a honvédség mobilitásának megteremtése, amelynek érdekében az idén elindult a tízéves gépjármű-fejlesztési program. Ugyancsak 2013-ig fut ki a haderő kommunikációs képességeit megújító URH-rádió-beszerzési program, míg a harmadik nagy fejlesztést a légierő korszerűsítése jelenti, a Gripen vadászgépek hadrendbe állításával 2009-ig. (NIG)