A gyógyszerészi gondozás szerepe és jelentősége
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságKevés szó esik olyan szakmai kérdésekről, melyek jelentősége messze túlmutat a pillanatnyi anyagi érdekeken, és a gyógyszerellátás tágabb összefüggéseit érinti. Ilyen kiemelt témaként kezeljük a gyógyszerészi gondozás kérdését.
A gyógyszerészi gondozás magában foglalja a gyógyszeres terápiáról való felelősségteljes gondoskodást, melynek célja, előre megtervezett eredmények elérésével a beteg életminőségének javítása. A gyógyszerészi gondozás optimalizálja, a beteg relatív életminőségét és biztosítja a terápia alkalmazása során elérhető legjobb eredményt. Ez a szerep messze túlmutat a gyógyszerész eddigi szokásos tevékenységén, és aktív szerepvállalást jelent a páciens terápiájának monitorizálásában, az őt ellátó team munkájába való bekapcsolódással.
Ezen cél megvalósítása érdekében a gyógyszerész részt vesz az egészségnevelési programokban, segít eligazodni a betegnek az OTC- (vény nélkül kapható) termékek között. Részletesen megvizsgálja a vényre felírt gyógyszerek és a recept nélkül vásárolt termékek egymással, illetve az alapbetegségekkel való összeférhetőségét, megelőzhet számos káros gyógyszerkölcsönhatást. Felhívja a figyelmet a helyes gyógyszerszedésre, figyelemmel kíséri a beteg gyógyszerfogyasztási szokásait. Végül a költségeket is kiemelve javaslatot tesz az azonos hatóanyagú, de olcsóbb gyógyszer megvásárlására.
A gyógyszerészi gondozás gyakorlati megvalósításának első lépései közül a kapcsolatteremtést kell kiemelni, vagyis szakmailag megalapozott és folyamatosan figyelemmel kísért kapcsolat kialakítása szükséges a beteg ellátásában részt vevő egyes szereplők között. Így a gyógyszerésznek az eddig megszokotton felül szorosabb kapcsolatot szükséges kialakítania elsősorban a pácienssel, majd az őt ellátó szakmai team további tagjaival (orvos, ápoló, dietetikus, védőnő, gyógytornász stb.). Ennek során szükség van a betegre vonatkozó információk és adatok gyűjtésére, szervezésére, tárolására; és nem csupán az adott betegséggel kapcsolatos információkra, hanem a beteg általános életvitelére, étkezési szokásaira stb. vonatkozó adatokra.
A rendelkezésre álló információk kiértékelése révén felállítható az a gyógyszerterápiás terv, melynek révén a gyógyszeres kezelés előre tervezetté, folyamatosan kontrollálttá, biztonságosabbá és hatékonyabbá válik. A gyógyszerészi gondoskodás révén lehetővé válik a kezelés során jelentkező problémák időbeni felismerése és szükség szerinti ellátása. A gyógyszerészi gondoskodás a gyakorlatban megnyilvánulhat a gyógyszerészi tanácsadás révén, amikor speciális napi problémák (pl. fejfájás, megfázás, hasmenés, székrekedés, rovarcsípés, napfényártalom stb.) jelentkezése esetén kap tanácsokat a páciens.
A gyógyszerész tanácsadói tevékenysége során gyakorlatilag az egészségügyi ellátórendszer egyéb szegmenseit (pl. háziorvos, járóbeteg-szakrendelés) tehermentesíti az általában felesleges igénybevételtől. Ennél nagyobb szakmai kihívást jelent a különböző krónikus betegségek (pl. asztma, atópiás dermatitis, diabétesz, hipertónia, osteoporosis stb.) gyógyszerészi gondozása. Itt nem csupán alkalmi tanácsadásról, eseti feladatátvállalásról van szó, hanem a gyógyszerész - az előzőekben említettek szerint - tagjává válik a páciens kezelését végző csoportnak, és folyamatosan részt vesz a terápia megvalósításában.
Finanszírozói oldalról szólnunk kell a gyógyszerészi gondozási tevékenység pénzügyi eredményeiről is. A nemzetközi szakirodalomban számos tanulmányt találunk a gyógyszerészi gondozás pénzügyi eredményeinek bemutatásáról. Az arizonai tanulmányban azt találták, hogy a vizsgált, mintegy 6000 vény mindegyikében jelentős értéket hozott a gyógyszerészi beavatkozás. A nebraskai falusi patikák hálózatában végzett felmérés szerint a gyógyszerészek gondozási tevékenysége jelentős megtakarításhoz vezetett a felesleges orvoshoz fordulás és hospitalizáció csökkentése révén. Egy arkansasi tanulmány megállapította, hogy a gyógyszerészi gondoskodásra költött források jelentős megtérülést hoztak az egészségügyi ellátórendszer egyéb területein elért költségmegtakarítás révén.
Egy kansasi tanulmányban (Kansas Documentation Study) 28 gyógyszertárban 4 hetes vizsgálatban elemezték a gyógyszerészi gondoskodás révén megelőzhető egészségügyi ellátásokat (sürgősségi ellátás, orvosi vizit, kórházi ellátás, hoszszú idejű ellátás, további vényfelírás) és az ezek során keletkező költségmegtakarítást. A vizsgált egy hónap során az egy gyógyszertárban elérhető megtakarítás átlagosan 35 599 dollár volt, vagyis közel 1 millió dollár a 28 patikára együttesen. Amennyiben az egyhavi adatokat 1 évre extrapoláljuk, akkor a vizsgálat eredményeként 12 millió dolláros éves megtakarítás érhető el.
Természetesen a külföldi eredmények hazai interpretálását illetően óvatosan kell eljárnunk. Azt azonban a külföldi számok adaptálása nélkül is vélelmezhetjük, hogy a gyógyszerészi gondozási tevékenység hazánkban is - szakmai eredményein túlmenően - költségmegtakarításhoz vezethet.
A 2002-2006-ig szóló kormányprogram kiemelt kérdésként kezeli a gyógyszerészi gondoskodás kérdését. Ennek megvalósításában fontos szerep jut a családi patikarendszer kiépítésének, ami megfelelő szervezeti keretet teremthet a fenti célok eléréséhez. Meg kell valósítani a megfelelő képzési rendszert, biztosítani kell a személyi és tárgyi feltételrendszert és a kölcsönösen elfogadható anyagi ösztönzést.
Mindezen célok és folyamatok megvalósulása esetén a gyógyszerész aktív és meghatározó szereplőjévé válik a gyógyítási folyamatnak, a betegek tájékoztatásának, ami az egészségmegőrzés alapfeltétele. A szakmai fejlődés révén folyamatosan megújuló tudásanyag érdemi hasznosítása, az egyre fokozódó specializáció, az egészségügyi személyzet, különösen az orvosok leterheltsége olyan nyomást jelentenek az egészségügyi ellátórendszerre, amikor feltétlenül szükség van a rendelkezésre álló erőforrások és szaktudás sokkal hatékonyabb hasznosítására.
