Az áfa hatása a kórházi gyógyszerekre
A kórházaknak a gyógyszerekre fordítandó összeget a hbcs- (homogén betegcsoport) pontok alapján, az OEP-pel elszámolt összegből kell kigazdálkodniuk. Ezen hbcs-pontértékek átlagos gyógyszerköltséggel számolnak, ami azt jelenti, hogy függetlenül az egyes beavatkozások során ténylegesen felhasznált gyógyszertől, az OEP minden beavatkozásra "átalánydíjat" fizet. Ennek kalkulálása az egyes beavatkozások részletes elemzése során alakul ki. A kórházi beavatkozások során felhasznált gyógyszerkészítmények lehetnek kizárólag fekvőbeteg-intézetben felhasználható, illetve a járó- és fekvőbeteg-ellátás során egyaránt felhasználható termékek. Ez a besorolás, megkülönböztetés, az EU-hoz történő csatlakozás során változni fog, mivel ezt követően a gyógyszerek között csak vényes, illetve vény nélküli gyógyszer-kategória létezik majd.
Jelenleg mindkét kategória a támogatotti gyógyszerkör részét képezi. 2003. február 1-jétől vezették be az úgynevezett közfinanszírozás alapjául elfogadott árat, mely a kizárólag fekvőbeteg-intézetben felhasználható gyógyszereket is a 0 százalékos támogatotti körbe sorolja. Ez biztosítja a kormányzati árkontroll alkalmazását ezen termékekre is. Az ártárgyalások során kialakuló árak maximált árat jelentenek, melyet a kórházi tenderek során ténylegesen alkalmazandó ár nem haladhat meg. A tapasztalatok szerint az egyes intézményekben ugyanazon gyógyszerek különböző áron kerülnek forgalomba, az adott kórház tárgyalóerejének megfelelően. Különösen nagy a jelentősége ennek a nagy gyógyszerigényű beavatkozásoknál (pl. onkológia), illetőleg amikor a kórházi kezelés során is gyakorlatilag csak gyógyszeres terápia folyik (pl. pszichiátria). A kórházak a gyógyszereket nagykereskedelmi áron vásárolják. Sok gyógyszergyártó nagykereskedelmi engedélyét csak a kórházi ellátásban érvényesíti, ezáltal további kedvezményeket biztosítva a kórházak számára.
A kórházi kezelések során felhasznált nagy értékű gyógyszereknek a hbcs-rendszeren kívül egyéb finanszírozási módjai is vannak. Ez történhet különkeretes formában, amikor a kezelések szakmai indokoltságát koordináló központ határozza meg. Ezen kezeléseket kizárólag kijelölt központokban lehet végezni. A különkeretes gyógyszerek finanszírozására 2002-ben 14 milliárd forintot költött az OEP.
Mindezen felül lehetőség van egyedi méltányosság alapján történő finanszírozásra is. Ezekben az esetekben minden egyes eset finanszírozása egyedi mérlegelés alapján dől el. Ezek legnagyobbrészt ritka, drága kezelések, vagy olyan esetekben fordul elő, amikor a kezeléshez szükséges készítmény nincs törzskönyvezve Magyarországon.
Emellett bizonyos feltételek teljesülése esetén a fekvőbeteg-intézmények kérhetik az ellátás általuk igazolt valós költségének megtérítését, ha az átlagos (hbcs) finanszírozás aránytalanul alacsony. Ilyen extrémen drága esetekre 2003-ban több mint 260 millió forintot fizet ki a biztosító egyedi, részletes ellenőrzés után. Az egyedi elszámolási igényeket több mint 60 százalékban az adott eset extrémen magas gyógyszerköltségei indokolják.
Bár a gyógyszerek költsége a kórház költségvetésének átlagosan 10 százalékát teszi ki (7-14 százalék között), a jelenlegi hbcs-értékek mellett is egyre nagyobb problémát jelent a gyógyszerek kigazdálkodása. A fekvőbeteg-intézmények egyre gyakrabban ezzel magyarázzák azt, hogy vényre felírják és bevitetik a kórházi kezelés ideje alatt szükséges gyógyszereket. Ez egyrészt jogszabályellenes, másrészt esetenként szakmailag ellenőrizhetetlenné teszi a beteg gyógyszerelését, harmadrészt a gyógyszerkasszára, illetve a térítés díj mértékéig a betegre terheli a gyógyszerfelhasználás költségét.
A 2003. évi költségvetés a fekvőbeteg-ellátás finanszírozására fordítható összegben tartalmaz fedezetet a gyógyszerek áfatartalmára, azonban ahhoz, hogy ez a gyógyításhoz felhasznált gyógyszerek arányában jusson el az egyes intézményekhez, szükséges a teljes hbcs-pontrendszer átkódolása. Ennél nagyobb problémát jelent, hogy a kórházak tevékenysége tárgyi áfamentes, ezért bár a kórházak bruttó áron vásárolnak minden terméket, így a gyógyszert is, azonban az áfa visszaigénylésére nincs módjuk. Emiatt nemcsak a kórházak működése, de a szakmailag indokolt fejlesztések, beruházások is drágábbak, mint más ágazatban.
A kórházak érdekeltségi viszonyai mellett néhány támogatott és támogatandó egészségpolitikai célkitűzés - mint például a járóbeteg-ellátásban a befejezett ellátásra törekvés, az egynapos beavatkozások elterjedése - hatására várhatóan a gyógyszeres terápia még inkább eltolódik a járóbeteg-gyógyszerellátás felé, ami tovább rontja ennek finanszírozási fedezetét.
Az egészségügyi kiadásokon belül a járóbeteg-gyógyszerkaszsza nemzetközi összehasonlításban is nagyon magas arányt képvisel, aminek további emelkedése várható a kórházak finanszírozási helyzetének romlása esetén.
A szerző az Országos Egészségbiztosítási Pénztár főigazgató-helyettese
