Gyorsabban határoznának a NATO-tagállamokban is

A döntéshozatali rendszerek működésének felgyorsítását célzó tendencia erősödik a nyugat-európai NATO-tagállamokban is a nemzetközi katonai műveletekben való részvétellel összefüggésben, ugyanakkor az egyes országokban alkalmazott szisztémák között jelentős különbségek vannak a helyi tradícióknak megfelelően. Molnár Ferenc, a Nemzetvédelmi Egyetem Stratégiai Védelmi Kutató Központjának főmunkatársa elmondta: az európai NATO-tagországokban egyaránt találni példát arra, hogy a törvényhozó, illetve hogy a végrehajtó hatalom hozza meg a döntéseket az adott ország katonáinak nemzetközi műveletekbe történő bevetéséről.

A szövetség tagállamai ebből a szempontból alapvetően három fő csoportra oszthatók. Az első csoportba tartoznak azok az államok, ahol a törvényhozó hatalomnak nincs érdemi beleszólása a döntésekbe, a katonák külföldre vezényléséről a végrehajtó hatalom maga rendelkezhet, amire Francia-, Spanyolország, Portugália vagy az Egyesült Királyság szolgáltathat példát. A második csoportosulásba sorolhatók azok a NATO-országok, ahol a döntés a törvényhozó hatalom jogkörébe tartozik, ám a parlament szerepe ezzel ki is merült, s a külföldi missziókkal kapcsolatos részletkérdéseket már a végrehajtó hatalom határozhatja meg, mint Olaszországban vagy Norvégiában.

A harmadik országcsoportba tartoznak azok az államok, ahol mind a nemzetközi katonai szerepvállalásról, mind az azzal kapcsolatos egyes részletkérdésekről a törvényhozó hatalomé a meghatározó szerep. Ezekben az államokban, így Németországban, Hollandiában, Dániában, valamint Csehországban, a parlament határozza meg pontosan a külföldre vezénylendő egységek mandátumának tartalmát és a felhatalmazás időhatárait is. Általánosságban nem lehet rangsort állítani az egyes szisztémák között, mert mindegyik demokratikus, és megfelelő jogszabályi feltételek és politikai kultúra mellett bármelyik kellően gyors és hatékony lehet - tette hozzá Molnár Ferenc. Mindenesetre a Nemzetvédelmi Egyetem szakértője szerint a trend egyértelműen a döntési mechanizmusok felgyorsításának irányába mutat, mivel a védelmi elemzések azt valószínűsítik, hogy a jövőben tovább növekszik a nemzetközi katonai beavatkozások száma a világban, s ezen belül az ad hoc koalíciókban végrehajtott akciók gyakorisága is növekedhet. A gyorsabb döntéshozatal feltételeinek megteremtésével kapcsolatos viták nem ismeretlenek Nyugat-Európában sem, még ha ezek nem is kerülnek ki minden esetben politikai színtérre. A körvonalazódó új magyar szabályozás az egységes szövetségesi felhatalmazással elindított műveletek, így a NATO- reagálóerők kapcsán megfelelő döntéshozatali rendszert alkothat - vélekedett Molnár Ferenc. A nem NATO-felhatalmazású akciók további kérdéseket vethetnek fel a jövőben, igaz, a magyar kormányzat felelőssége így is megnő, hiszen a válságövezetekben végrehajtott katonai akciók igen nagy kockázatokkal járnak. Ugyanakkor a kormány jogkörének kibővítése nem jelent automatikusan demokratikus deficitet, hiszen a végrehajtó hatalom felügyeletére megfelelő egyéb mechanizmusok maradnak érvényben. Katonai műveletek területén a demokratikus deficit kérdése az egyes államokhoz képest jóval égetőbb problémát jelent az Európai Unióban, amelynek jövőbeni nemzetközi katonai szerepvállalása feletti demokratikus kontroll kialakításának még csak formálódnak a megoldási lehetőségei - tette hozzá Molnár Ferenc.